Miért nem gyártanak kis hengerűrtartalmú dízelmotort?

A régi sztereotípia (dízel lasú járású, nagy, nehéz, nyomatékos, ezzel szemben otto motor magasabb fordulatszám, kisebb méret, lönnyebb, nagyobb teljesítmény, viszont kisebb nyomaték) még mindíg igazak, DE:

Mivel az otto motor egyszerűbb szerkezet, kb. 15-20 éve elérte fejlődésének csúcsát. Itt-ott csiszolgatnak rajta ezt azt, de lényeges újítás nem volt, valószínűleg már nem is lesz.

Ezzel egyidőben a turbódízelek fejlesztői megtáltosodtak. Csak néhány példa: intercooler hűtők, direkt felfecskendezés, közös nyomócsöves befecskendező rendszerek, befecskendezés idejének, mennyiségének, időbeli lefolyásának, turbó nyomásának manipulálása.

A folyamat máig tart, és folytatódni fog a jövőben is. Tehát dízel motorok okozhatnak még meglepetéseket.

Utolsó: Nem hinném!

A dízeleknél már mindent felhasználtak eddig, és most vannak kábé egyszinten a benzinesekkel. Innentől aránylag nagy ráfordítással lehet csak növelni aránylag kicsit a teljesítményt. Ráadásul megbízhatóságuk már így sem túl jó. Ha bármi kosz van a gázolajba egyből tönkremennek.

Viszont! A benzineseknél meg lehet még nagyon sok mindent csinálni. Például a turbó most kezd visszajönni. Hiszen ne feledd, hogy egy mai diesel turbóval meg minden cuccal együtt nem egészen tudja azt, mint a sima egyszerű szívó benzin. Legjobb példa erre a VW 1.4 TSI-je ami egyszerű turbó segítségével 160 lovat hoz ki magából. És még csak nem is változó geometriás, mint a dieseleknél. És 160 lóhoz bizony 2 liter kell a dieseleknél, meg egy csomó trükk amit még a benzinesnél nem használtak fel!

Tehát: A benzineseket sokkal egyszerűbb fejleszteni, hiszen egy turbó rárakásával messze lehagyják az összes dieselt.

Valóban gondolj csak bele. Ha egy turbót ráraksz egy benzinesre akkor az +50-60 lovat hoz. A dieseleknél ezt elő tudod idézni ilyen egyszerűen?

Ebben nincs különbség, ameddig növeled a nyomást, addig nő a teljesítmény. A határ csak a motor mechanikai tűrőképessége. FSI motorokhoz nem volt még szerencsém, lehet tényleg hoznak egy kis reneszánszot az otto motoroknak, majd elválik.

Feltöltött motorok közt az volt a lényeges különbség, hogy míg a benzinesnél a teljesítmény növekedés komoly fogyasztás emelkedéssel járt dízeleknél alig. Hangsúlyopzom, nincs tapasztalatom az FSI-vel.

Volt viszont szerencsém majdnem egy évig párhuzamosan járni egy Nissan Maximát (V6, 3000ccm, 200LE) és egy TDI Octaviát (soros 4-es, 2000ccm, 140LE).

Persze tudom más kategória mindkettő, de ha csak a vezetési konfortot vesszuk, a kettő majdnem ugyanaz volt. Persze ha jól meghajtottam őket 4-5000 felett, a dízel meghalt a benzines ott kezdett igazán élni. Csak az a kérdés szükség van -e erre, milyen gyakran, és megéri -e a majdnem 2x-es fogyasztást.

Egyrészt: vannak nagy hengerűrtartalmú Otto-motorok. A II. világháborúban használt dugattyús repülőgépmotorok óriási lökettérfogatot és teljesítmény produkáltak - a Rolls-Royce Merlin például 27 literes V12-es volt, míg az utódjakét használt Griffon 37 literes hengerűrtartalommal büszkélkedhetett. A németek fejenálló V12-es DB 601 motorja is a 30 literes osztályban indult, az utolsó fejlesztésnek tekinthető DB 605 egészen pontosan 35,7 literes hengerűrtartalommal bírt.

Igen ám, de miért nem gyártanak ilyeneket manapság? Egyszerű: azért, mert nincs rájuk szükség. A repülőgépekben olyan motor kellett, ami nagy teljesítményű, könnyű és - ez igen fontos! - nagyon rugalmas, gyorsan változtatható a leadott teljesítmény és nyomaték. Ezt csak nagy hengerűrtartalmú szívó vagy feltöltöt Otto-motorokkal lehetett elérni. Az óta viszont nincs olyan igénybevétel, ami ilyen lenne. Manapság hajókban, tankokban használnak ilyen motorokat, ahol tökéletesn megfelelnek a dízelmotorok: nagy teljesítményűek és nyomatékúak, lassú fordulatúak és a kutyát sem zavarja, hogy "padlógázra" mondjuk hosszú másodpercek alatt reagál és a használható fordulatszám-tartománya igen szűk. Egy hajónál nincsenek sűrű, nagy terhelésváltások, a tankoknál pedig egyrészt sokáig benzinmotorokat használtak (a szovjet T-34 vezette be nagy sorozatban a dízelmotort a tankokba), másrészt a nagy tömeg és a lánctalphajtás veszteségei miatt ott is sincs szükség olyan rugalmasságra, mint a repülőgépeknél. Nyomnak egy padlót, oszt' átgázolnak tökön-paszulyon. :-)

Egy repülőgépnél pedig szükség volt a gyors gázreakciókra (fordulóharcban létfontosságú), mellette pedig nagy teljesítmény kellett. Ezt csak az Otto-motor tudta, de mára már eljárt felette az idő. Viszont az autóknál még mindig szükség van mindkét tulajdonságra, ezért maradt meg.

S hogy miért nincs dízelmotoros motorkerékpár? Nos, azért, mert ott még közvetlenebb gázreakciók kellenek, de ez még nem is akkora baj. Az igazán nagy baj a dízelmotor segédberendezéseinek érzékenysége. Nem bírják a motorkerékpárok rázkódását, a közvetlenül érkező menetszelet, a döntögetést, a nagy gyorsulásokat és adott esetben az eséseket. Egy autónál, ha annyira törik, hogy a motor környéke is sérül, már gyakorlatilag GTK, tehát a javítás így is, úgy is sokba kerül, abba már "belefér" egy-egy motoralkatrész cseréje. Ha viszont egy letámasztott motor eldől a laza talajon, ott túl drága lenne az EGR-szelep cseréje, pedig az eléggé "szem előtt van", nem sok minden védené.

Ja, és még valami, ha már kérdezték: nem, nem ez a szakmám, mást tanulok, csak hobbiszinten foglalkozom vele (bár elég sokat :-).