Miért kell csökkenteni a gázreakciót ahogy szigorodik az emisszió? Miben segít ez?

de összefügg.

"próbálj össze" egy azonos lökettérfogatú SZÍVÓ benzinmotort euro2 és euro6. Ég és föld a gázreakció.

Ha megindul persze már sokkal jobban megy az új, de nem ugrik úgy, főleg kisebb fordulaton.

Ugyanez megvan a turbós motoroknál is, akár dízel, akár benzin.

Van összefüggés. Egy mai szívóbenzin katasztrófa egy régi euro 4 vagy előtti motorhoz képest. A régi motoroknak sokkal jobb gázreakciójuk és sokkal kellemesebb karakterük volt.

A turbósok sem sokkal jobbak.

Ha padlózod, először másodpercekben mérhető turbólyukkal indít, utána hirtelen tol egy nagyot egy szűk fordulatszám tartományban, majd forognak tovább, de ott már nincs teljesítmény, váltanod kell és kezdődik minden elölről.

Ma már csak elektronikus gázpedállal lehet teljesíteni a környezetvédelmi normákat. Ami annyit tesz, hogy ha gázt adsz, akkor a motorvezérlő vette az utasítást, és ahogy lehet, teljesíti is. Mivel egy szervomotorral az vezérli a fojtószelepet, tudja olyan fokozatosan, de a lehetőségekhez képest mégis a leggyorsabban adni a gázt, hogy a motor ne lógjon ki az emissziós normákból. Ez időbe telik.

Egy Euro4 előtti motornál te nyitottad egy bowdennel a fojtószelepet. Padlógáznál ott volt a nyitott cső. A motorvezérlő a fojtószelepállás-érzékelő révén tudta, hogy teljesen nyitva a fojtószelep, a légtömegmérő is egyre nagyobb tömegű beszívott levegőt érzékelt, egy dolga volt: a beszívott levegőmennyiséghez a tökéletes égéshez szükséges mennyiségű benzint adagolni (illetve ennél egy hajszálnyival egy kicsit többet, a motor élettartama érdekében). Ha kevesebbet adott volna, akkor a motor dadog, torpan. Tehát a gyorsulást csak az szabta meg, hogy a motor "csőgáz"-nál milyen gyorsan volt képes felpörögni, semmi más.

#9: padlógáznál max a váltó gondolkozik, a padlógáz felülírja a környezetvédelmi önámítást.

a nagyobb különbség a normál használatban jön elő és kellemetlen érzetet kelt.