Miért nincs Daimler márkájú autó?

Ekkora és ilyen múltú vállalatok esetén már nagyon fontosak a tradíciók, és hogy mit-minek neveznek el.

Mercedes nem "csak" egy leányvállalat. Az egyik alapító (1890, Daimler-Motoren-Gesellschaft), Gottlieb Daimler halála utáni tulajodonos (Emil Jellinek) szeretett leányának a keresztneve.

Mercédeszről nevezték el egy autósportban sikeres motorjukat, és sokáig a vállalat neve is volt (Karl Benz-el együtt).

A Daimler név egyelőre úgy néz ki "nagyobb" mint, hogy autómárkának, netalán modellnévnek használják (lehet, hogy modellnév volt már valamikor limitált szérián, nem tudom).

Ahhoz, hogy mindent érts, kicsit bele kell másznunk az autógyártás történetébe. Ne félj, nem lesz vészes. Elöljáróban annyit: lehetne autókat gyártani Daimler néven, de annak semmi köze nem lenne a Mercedesekhez.

1885-öt írunk, Karl Benz megépíti a Patent-Motorwagen nevű háromkerekű járművét. Ezt tekinti a technikatörténet az első gépkocsinak: mint a neve is mutatja, szabadalmaztatott konstrukció, tehát már többet is lehet belőle gyártani, nem csak arról van szó, hogy a feltaláló valahogyan összetákolt belőle egy darabot, de más nem is nagyon érti, hogy működik (lehet, hogy még ő sem). Ráadásul ez már hosszabb utakra is alkalmas volt úgy, hogy nem igényelt nagyon nagy előkészületeket: 1888-ban Bertha Benz megtette vele a híres útját Mannheimból Pforzheimba, amely során akadtak ugyan problémák, de az autónak sikerült az építője és népes szerelőgárda nélkül, közforgalmú utakon megtennie 106 km-t. Na, de ne kalandozzunk el ennyire: a lényeg, hogy ekkor, 1885-ben megszületett a Benz autómárka (ami egyébként Rajnai Gázmotorgyárként nevezte magát, de ebbe ne menjünk bele). Nem, nem Daimler-Benz, még kevésbé Mercedes-Benz, az majd később lesz.

Ekkoriban (1886) nem túl messze egy másik mérnök, Gottlieb Daimler is autófélét épített. Ő még nem kezdett bele azonnal a sorozatgyártásba, előbb megalapította a saját, leginkább DMG-ként említett cégét 1890-ben, majd 1892-től gyártott autókat Daimler márkanéven. Ebben nagy szerepe volt a főtervezőnek, aki egy bizonyos Wilhelm Maybach volt. Ha ismerősen cseng a neve, az nem véletlen: volt neki saját autógyára, a Mercedes pedig ma is használja a Maybach márkanevet. A DMG gyártotta békésen, nyugodtan a Daimlereket, majd 1900-ban jött némi átrendeződés. Gottlieb Daimler meghalt, egy bizonyos Emil Jellinek pedig egyedi konstrukciójú autót rendelt a vállalattól. Ez a jóember az Osztrák-Magyar Monarchia nizzai konzulja volt, aki autók kereskedéséből élt és az autóversenyzés volt a hobbija. A versenyautói elnevezésével nem sokat erőlködött: mindet Mercedesnek hívta a lánya után (igen, először a női név volt, később jött az autó márkaneve). Ezt az új, neki fejlesztett versenymodellt Daimler Mercedes néven kérte szállítani és mivel jól sikerült, hozta az eredményeket a versenyeken. 1901-ben aztán az új modellt árulni kezdte a DMG: ez volt a Mercedes 35 hp. Mivel ez volt a Daimler első nagy sorozatban értékesített típusa, a típusjelzést összekapcsolták a DMG autóival, így a későbbiekben a Daimler márkajelzést elhagyták és Mercedesként árulták az autókat.

Voltak tehát egykoron Mercedesek és Benzek, a két márka egymással is küzdött a vevőkért. Aztán jött az I. világháború, amiből Németország nem olyan nagyon jól jött ki, a gazdaságban akadtak gondok. Mindkét gyártó veszteséges lett és hogy megmeneküljenek, egyesültek Daimler-Benz néven 1926-ban. Logikus: a Daimler Motoren Gesellschaft (na, ezért írtam inkább DMG-t) és a Benz & Companie Rheinische Gasmotorenfabrik volt a két előd, ebből állt össze a Daimler-Benz AG megnevezés. Viszont mivel ekkor már kb. negyed százada Mercedes néven gyártotta az autókat a Daimler, a Daimler-Benz márkanév helyett Mercedes-Benz márkanéven készültek innentől kezdve az autók. Bizony, bizony, a "merdzsó" nem Mercedes, hanem Mercedes-Benz. A márkajelzésen is így szerepel.

Később voltak változások: a Daimler-Benz AG-ből 1998-ban lett DaimlerChrysler, mikor a Chryslert sikerült felvásárolniuk a németeknek (bár akkoriban azt mondták, ez "az egyenlők egyesülése", de ezt szerintem a vállalatvezetők sem vették komolyan), majd mikor 2007-ben megszabadultak a Chryslertől, az egyszerűség kedvéért Daimler AG lett az anyavállalat. Ennek leányvállalata a Mercedes-Benz AG, amely a Mercedes-Benz személygépkocsik gyártásáért felel.

No, de nem válaszoltam még a kérdésedre teljesen. Létezik-e a Daimler, mint autómárka? Nos, létezik. 1889-ben egy Frederick Richard Simms nevű, Németországban született brit üzletember megismerkedett Gottlieb Daimler akkor még az Otto-cégnél (igen, az az Otto, akiről a motort elnevezték) gyártott motorjaival és igen megtetszettek neki a gépek. 1891-ben megegyezett az addigra már a saját cégében dolgozó (igen, a DMG, már megint) Daimlerrel arról, hogy megvásárolta a Daimler-motorok szabadalmi jogait a brit birodalom területére. Vagyis a DMG motorjait ő gyárthatta és árusíthatta a birodalom területén és minden motor után egy adott összeget fizetett a DMG-nek. Ne felejtsük: akkoriban a DMG még nem a Mercedes-Benz volt, hanem egy kis német motorgyár, ami néha egy-egy motorját autóba építve adta el, de az erőforrások hajthattak vasúti motorvonatot, cséplőgépet, repülőt vagy mást is. Úgyhogy Gottlieb Daimler nem sírt a brit birodalmi piac után.

Mivel Daimler motorjai autókban egyre sikeresebbek lettek, Simms úgy gondolta, autógyárat is lehetne erre alapozni. 1896-ban létre is jött a brit Daimler Company, de nem Simms által - viszont az ő megvásárolt licencei segítségével. Így egyszerre létezett egy Daimler Nagy-Britanniában és Németországban is. Nagy gondot nem okozott, mert a német Daimler még ekkor se sokat exportált, nem volt gond belőle, hogy a brit piacon nincsenek jelen, mikor pedig rendesen beindult az export, már Mercedesnek hívták az autóikat (lásd fenn, a nizzai konzulnál).

Így hát fennmaradt a brit Daimler a német Daimler, majd Mercedes, később Mercedes-Benz mellett. Megéltek békésen, főleg úgy, hogy azért a brit Daimler sem volt kispályás a XX. század első felében. Az egyik legrégebbi brit autómárkáról beszélünk: mikor 1897-ben legyártották az első autójukat, Charles Rolls és Henry Royce még nem is ismerték egymást, a Rolls-Royce márkáról pedig még szó sem volt. Sőt, ekkoriban Walter Owen Bentley még erősen kisiskolás volt, még nem is sejtette, hogy egyszer majd a róla elnevezett autókban fognak feszíteni a Premier League-be frissen bekerült újgazdag kecskepásztor focisták.

A brit Daimler egyébként nem csak a DMG-től vásárolt licencekből élt, bátran bevetett más fejlesztéseket is, ennek eredményeként pedig 1902-ben udvari beszállító lett: ők látták el a brit királyi családot autókkal jó fél évszázadon át. Ekkoriban ugyanis szerettek a Daimlernél mindenféle szokatlan, de hasznos megoldást használni. Az általánosan elterjedt és mai napig használt kúpos szelepek helyett csúszószelepes motorokat építettek, ami azért volt jó, mert a korai kúpos szelepek még irtózatos csattogással működtek, viszont a csúszószelep szinte teljesen néma volt, jobban illett a motorhang a királyi családhoz. Szintén az elsők között használtak hidrodinamikus tengelykapcsolót (közkeletű nevén "citrom", ami a hagyományos automata váltókban is van), aminek köszönhetően simán, rángatásmentesen futott az autó. 1929-ben már V12-es motorral hajtották a legnagyobb autóikat, egyidőben a német Maybachhal. Szóval nem amatőrök garázscégéről beszélünk.

A II. világháború végéig futott is a szekér, aztán a Daimler beleállt a földbe. Hiába győztek a britek, a gazdaságuk alaposan legatyásodott, egyszerűen nem volt hazai kereslet a luxusautókra, ami a cég fő profilja volt, az export meg valahogy nem jött nekik össze. A királyi beszállítói szerződést is elbukták, úgyhogy volt baj bőven. A lerongyolódott Daimlert az akkor éppen sikeres Jaguar vette meg 1960-ban, majd egy évtized alatt felszámolta a teljes eredeti típuspalettát és a Daimlerek onnantól kezdve kissé átpofozott, jól felszerelt Jaguarok lettek. Eleinte még jutott beléjük V12-es motor is: amíg volt Jaguar XJ12, abból készült a Daimler Double Six, később, mikor már csak V8-as fért bele a modern XJ bódékba, azzal építették. Mondjuk amilyen irtózatos kupleráj volt a Jaguar háza táján a '60-as évek végétől a 2000-es évekig, még az is csoda, hogy ennyit össze tudtak hozni. Aztán 2008-ban jött az indiai Tata, felvásárolta a Jaguart és 2010-ben megszüntette a Daimlerek forgalmazását, mert abban a formában, ahogy történt, nem sok értelme volt.

A Daimler Company egyébként formálisan működik, nem szűnt meg, csak épp kereskedelmi tevékenységet nem folytat. A márkanév továbbra is a JLR-é, rajtuk keresztül pedig a Tatáé, tehát ha lenne rá lehetőség, újra lehetne Daimlereket gyártani.