Nincs már esélyem?

Próbálni és mindent megtenni két nagyon más fogalom. Talán egy kicsit többet és mást kéne olvasnod. Aztán nem csak olvasni.

Az egyik kedvenc íróm elég sokat mondogatja (néha írja is), hogy a fekvőtámaszról nem elég csak olvasni.

Ha neked csak annyi a célod, hogy kipipáld, hogy te megpróbáltad, akkor gratulálok, te megpróbáltad, ez is pipa, az is pipa, le van tudva. Légy vele boldog, hogy megpróbáltad.

Aki el is akar érni valamit, annak nem elég csak egyszer-kétszer megpróbálni és aztán feladni. Annak kitartóan, folyamatosan cselekednie kell egészen addig, amíg el nem éri a végcélt. Ha így nem ér el sikert, akkor változtat a módszeren, a helyen, az időponton. Nem az önigazolást keresi, hogy más is értsen itt egyet vele, hogy nem fog sikerülni, hanem arra keresi a választ, hol és hogyan sikerülhetne.

Tudod miért az utolsó helyen találja meg mindig az ember, amit nem talál?

Mert ha már megtalálta, utána nem keresi tovább. Aki a siker előtt feladja, az sosem találja meg.

A döntés a tiéd, hogy te inkább élsz egy életen át azon keseregve, hogy nem találod, amit keresel, vagy inkább keresed egy életen át, amíg meg nem találod. Az eredmény is ezen a döntésen múlik.

"Vallási gyülekezedtben is voltam már, de a környékemen leginkább idős emberek vannak ott."

Ki mondta, hogy akit keresel azt csak a környékeden találhatod meg?

Colombus sem ott találta meg Amerikát, ahol hitte hogy van. Te miért hiszed, hogy csak ott találhatod meg a párodat, ahol neked kényelmes volna - a közeledben?

Miből gondolod, hogy ő már eleve ott lesz, amikor te őt ott keresed? Mi van, ha ő is csak benéz majd egyszer és mivel nem talál ott egyetlen korabelit sem, ugyanúgy tovább áll onnan, mint te is tetted? Akkor utána hol és hogyan fogod őt megtalálni?

Mi van ha ő MÉG azért nincs ott, mert ő az egyik oda járó idős ember rokona, aki egy nap éppen azért hívná el oda, mert megjelenik ott egy szimpatikus fiatalember, akit érdemes lenne megismernie? De hogyha nem tűnik fel a szimpatikus fiatalember, akkor a kedves fiatal hölgynek sem szól, mert minek menjen a sok öreg közé?

De egy másik NAGYON fontos dolgot figyelmen kívül hagytál: Esélyes, hogy neked is változnod kell hozzá, hogy megtaláld őt. Hogy azzá a jövőbeli önmagaddá válj, aki vonzó számára és akivel ő is együtt akar lenni, nem csak te vele. Mert a te keresésedről írtak kizárólag arról szóltak, te, te, te, te, te mit vársz el tőle, te mit keresel, te mit akarsz. Na de mit tudsz nyújtani? Miért akarna a másik veled lenni?

Amilyen most vagy (így az eddig általad írtak alapján megítélve - de nem biztos, hogy a NAGY Ő-nek sokkal több támpontja van, pláne Tinderen és hasonló helyeken) az egyáltalán nem biztos, hogy annyira vonzó számára. Vagy-e elég érdekes, értékes, jó kedélyű, vonzó, szimpatikus, értékes. Vajon, ha megismerne téged az a rokona, aki be tudna mutatni neki, akkor ő inkább bemutatni akarna neki, vagy inkább azt gondolná, hogy "áhh, ennél jobbat érdemel az a lány"?

Persze mondhatod, hogy te ilyen vagy és ez nem változik. Csak az a valóság tagadása. Az ember változik. Erről szól a tanulás, fejlődés, az életút. Remélhetőleg 25 éves korodra nem vagy már ugyanolyan, mint 15 évesen voltál, hanem fejlődtél azóta valamennyit.

De valószínűleg még messze nem eleget ahhoz, hogy minden célodat elérd. Dolgozz még azon a személyiségen, szellemiségen, karizmán - és a kar izmán is. Mert nem csak tanulni, hanem edzeni is lehet, hogy jobb fizikai kondiban legyél, ezzel a külsőd is megnyerőbb legyen. Miért kéne beérned azzal, hogy "nem nézek ki vészesen", ha akár jól is kinézhetnél? Nem kell rögtön Schwarzeneggeré gyúrnod magad. Nyugi, nem is könnyű annyira túltolni, hogy hirtelen egyszer csak véletlenül oda juss el.

Ha már a külső: Panaszkodsz, hogy nincsenek magadról jó képeid, mert magadról csak amatőr "szelfiket" tudsz csinálni. Vajon még hány könyvet kell elolvasnod addig, mire rájössz, hogy akár kereshetnél egy megfizethető profit, vagy akár egy gyakorolni vágyó hobbistát is, aki csinálna rólad a tiédnél jobb képeket - egyúttal akár még új emberekkel is megismerkedhetsz közben, ami ki tudja, hova vezethet? Akár még új közösségi kapcsolatok is kialakulhatnak közben????

Azt írod a könyves csoportokban hiába sok a nő, a legtöbb dolog amit olvasol nem igazán közismert általuk. Mi lenne, ha más könyveket is olvasnál, mint amilyeneket eddig szoktál? Akár csak azért, hogy több közös témád legyen másokkal. Esetleg jobban megértsd őket.

Azt írtad, hogy hobbid az olvasás, de nem nagyon látszik a gondolkodásodon, hogy tényleg olvasott lennél, mert a jelek szerint egyáltalán nem számolsz a világ összetettségével.

Melyik az a remek könyv, amiben a főhős 25 éves korára belekeseredik és feladja élete párjának megtalálását és így inkább egyedül éli le az életét, majd meghal? Ha egyáltalán létezik ilyen könyv, miért nem olvasol inkább más könyveket??

Edison állítólag ezredik próbálkozásra jött rá, hogyan tudja megcsinálni a villanykörtét. De nem adta fel a 998-adik kudarc után sem. Még a 999-ediket is csak hasznos tanulságnak tekintette, hogy ezek szerint akkor így sem fog működni, ez a tanulság is közelebb vitte hozzá, hogy az ezredik próbálkozással sikerre jusson.

Harry Ford szerint akár hiszel benne, hogy sikerrel jársz, akár nem hiszel benne, mindenképp úgy lesz, ahogyan hiszed.

"Harry Ford szerint akár hiszel benne,"

Az Henry Ford, te kelekótya.

Harry Ford a Harrison Ford beceneve:

[link]

A kérdés kiemelésétől mit vársz?

A négy fal közé menekültél és elképzeléseket gyártasz, amelyek - lelkileg - fogságban tartanak és az esélyeidet nullázzák, sajátmagadat szenvedteted a kialakult elképzeléseid miatt.

"Nincs már esélyem?"

Ha nyitsz mások felé, kilépsz az életbe és nem tartod vissza magad, különféle félelmeket kreálva, akkor nagyon is van esélyed.