Hölgyek/Lányok! Hol és milyen helyen szerettek ismerkedni, illetve milyen körülmények között?

Belinkelek egy kérdést, hogy látszódjon, hogy nem csak egyedül vagyok ilyen állásponton:

https://www.gyakorikerdesek.hu/felnott-parkapcsolatok__randi..

Tehát a lényeg, hogy a személyes ismerkedés manapság nagyon ijesztő dolog, és kínos is tud lenni sok esetben (pl. ha a lányak van párja, és ezt felhozza mentségként, sok pasi azt hiszi, hogy csak lekoptatás miatt mondja és erőltetik még így is az ismerkedést).

Mindezen túl persze semmit se tudsz a másikról. Persze, lehet a társkeresős profilja is kamu sok embernek, hisz önmagunkról írni nehéz feladat, de még mindig több és megfoghatóbb, mintsem egy random idegen az utcán.

Másik dolog: én például soha nem olvasok parkba. Egyszerűen nincs biztonságérzetem a budapesti parkokba, mert annyi csöves van ott, és annyi megerőszakolós sztorit hallani, hogy nekem a park kifejezetten csak társas sétálós program.

Ami pedig kávézót illeti.... személy szerint utálnám ha hozzám szólnak. Tök mindegy, hogy milyen céllal ülök be (kávézás, várakozás, rajzolás, tanulás, stb), nagyon sokat szorongok azon, hogy ki-mit fog gondolni arról, hogy egyedül ülök. Japánban például tök gyakori kávézóknál és éttermeknél olyan ülésrendszer kialakítás, hogy az egyedül lévők is tudjanak enni anélkül, hogy bárki hozzájuk tudjon csatlakozni.

Szóval nem azért ülök egyedül, mert azt akarom, hogy valaki csatlakozzon vagy felszedjen, hanem mert dolgozom valamin és nem akarom, hogy bárki zavarjon.

Tudom, hogy nőként könnyen beszélek a társkeresős applikációkról, de én őszintén a híve vagyok. Számomra, aki egy szociális szorongással küzdő egyed, kínos és kellemetlen az utcai leszólítás. Én azt mondom, hogy aki társat akar keresni, az konkrétan olyan helyen keresse, ahol mások is erre nyitottak. Pl. szinglibulik, társkereső appok vagy online felületek.

És tudom, hogy férfi szemmel ez nem könnyű, mert kevesen írnak vissza, kevesen húznak jobbra, stb... de nekem kellemetlen és ijesztő utcán ismerkedni. Ahogy sok más nőnek is, mert ez csupán a külsőről szól.

5-ös:

Rendben, ez is teljesen reális vélemény. Ugyanakkor szerintem ma már a nők 90%-a nem nyitott a személyes ismerkedésre az általam leírt okok miatt. Ez nem jelenti, hogy esélytelen vagy, de meglehet, hogy társkeresőn több esélyed lenne.

Én kifejezetten nyitott lennèk/vagyok bárminemű személyes ismerkedésre.

A társkeresők nekem is erőltetett, és bár még nem próbáltam, de tiszta húspiacon érzem magam már a gondolattól is: jól néz ki de a hobbijai nem klappolnak, vagy szimpi amit írt de a képei alapján nem az esetem (pedig élőben sokkal többet számít a kisugárzása, mint az, hogy szőke vagy barna, kerek az arca vagy hosszúkás), vagy éppen minden oké egy online profil alapján, de akkor is, akkor rögtön ott döntsek, egy ecélból alkotott bemutatkozás alapján, hogy esetlegesen szeretnék-e valamit a másik embertől. Brrr.... Semmi spontanitás nincs ebben, semmi plusz izgalom.

Akkor már inkább a facebookon ráírás, ott legalább egy kicsit valósabb képet kapsz a másikról a spontán(abb) képei, megosztásai, kommentjei alapján.

Ha meg nincs kedvem ismerkedni, vagy párkapcsolatom van, akkor is meg lehet mondani kultúráltan és kedvesen mindezt (hogy ne vedd el a fiú kedvét egy életre az ismerkedéstől), aztán max két mondat után elválnak útjaink.

21L