Fogyni vágyó anyukák..?

Én a kislányom születése után rászokta arra, hogy ebookon krimiket olvasva szobabicikliztem alvásidőben. :) Vagy a másik jó még sorozatot nézni, de az fontos, hogy azt az adott könyvet-filmet csak edzés közben lehet fogyasztani, és így szuper motivációja van az embernek. :)

Most újra próbálok fogyni kicsit, mert bő 1 év home office után kissé eleresztettem magam. Most az volt az utolsó 2 lökés, hogy a férjem az orrom alá dörgölte, hogy 10 kilót fogyott, a másik meg az, hogy ha mikor máskor lenne több időm odafigyelni az étkezésemre, ha nem a jelenlegi otthon végezhető nem túl nehéz munkám mellett? Mikor ez leesett, nekiálltam írni, mit eszem, 3 hete megy, mellette biciklizem majd minden nap és eddig lement kb 2 kiló.

Nem tudom mennyire támogató a férjed, de én úgy érzem, maximálisan támogatom, azaz támogatnám a feleségem ebben a törekvésében.

Kezdjük ott, hogy itthonról dolgozom, így a lányunk kétéves korától fogva én voltam vele itthon, amikor ő visszament dolgozni. Előtte is tudott volna 1-2 órát edzeni, mert a munkaidőm majdnem teljesen kötetlen, tudtam vigyázni a gyerekre, vagy megfőzni az ebédet.

Ennek ellenére csak a vágy volt meg, a kitartás sosem.

Ráadásul mindig olyan edzésekre ment, ami inkább haladóknak való, nem azoknak, akiknek le kell adni 20-30 kilót.

Ezektől persze a legelső alkalommal ki is készült, ami miatt nem ment többet. Ezen kívül ő is másokhoz akarja kötni magát, egyedül nem tud edzeni. Volt egy nő akivel együtt futottak de elköltözött elég hamar, azóta futni sem jár.

Iszonyatosan dühös vagyok rá, de nem azért, mert nem fogy le, hanem azért, mert folyamatosan mondja nekem, hogy ő le akar fogyni és biztosan undorítónak találom, de egyetlen alkalommal sem mondja azt, hogy ő most ezért tesz is valamit és ki is tart mellette.

Már óvodás a kislány és a délelőttös műszak után lenne ideje edzeni, de nem teszi.

Ehetne egészségesebben, mert az esetek felében én főzök, de nincs igénye rá, ahogy a nasit sem tudja kihagyni.

Aztán bejön a szobába fürdés után és amint ránézek, siránkozik, hogy ne nézzem, úgysem tetszik nekem.

Bevallom, meguntam az állandó kifogáskeresést és tényleg alábbhagyott a libidóm. Neki sincs kedve, mert utálja a testét.

Ez egy olyan dolog, ami jelenleg még nem nagy probléma, de érzem, hogy el fog uralkodni idővel.