Szeretnék egy havert akivel rendszeresen vagy akár néha összejárhatunk csak úgy, akár céltalanul lógni a városban? vagy csak elütni az időt, ha spotolsz akkor társulnék és pl motiválhanánk egymást, ha egyedül vagy. Bp 9. IX ker Lurdy ház környéke.

#20

Szívesen

#19

Szerintem a rossz végéről próbálod megfogni a dolgokat, ami nem baj, nem bántani akarlak érte, csak nem gondolom, hogy ez így működőképes volna.

Eltekintve attól, hogy a kérdésbe még a korodat sem írtad bele, nemhogy bármi érdeklődési kört, vagy egyéb dolgot, ami alapján be lehetne lőni, hogy vajon mi érdekelhet téged.

Utoljára az óvodában működött az, hogy Pistike odamegy Jancsikához és megbeszélik, hogy ők mostantól haverok lesznek - ott se feltétlenül sokáig...

Egy ilyen helyzetből, hogy egy vadidegennel csak annyi köt össze titeket, hogy mindketten szeretnétek társaságot, szerintem ritkán szül egészséges és tartós emberi kapcsolatokat.

Van rá esély, de minimális és sokkal több az esélye, hogy félre fog siklani valahol, aztán vagy az egyik piócaként tapad a másikra, mert annyira szüksége van valakire, vagy a másik akarja lerázni a másikat, mert rájött, hogy egy idegbeteg pszichopatával keveredett össze, stb. Legvalószínűbb, hogy egyszerűen csak nem tudtok egymással mit kezdeni, mert semmi közös nincs bennetek.

Sokkal érdemesebb az érdeklődési körök mentén elindulni és olyan programokat, eseményeket, rendezvényeket keresni, ahol a tiédhez hasonló érdeklődési körű emberek előfordulnak. Ott pedig a közös érdeklődés már eleve ad egy köteléket köztetek, ami mentén el tudtok kezdeni beszélgetni és akár további közös programokat szervezni is.

Ne várj rá, hogy előbb legyen társaságod, aztán majd csinálsz valamit vele, hanem kezdj el csinálni valamit és az majd hoz magával közösségi élményeket, ismerkedési lehetőségeket.

Menj el kondi terembe, sportegyesületbe, nyelv vagy egyéb tanfolyamra, bélyeggyűjtő, vagy bármilyen egyéb klubba. Keress FB vagy egyéb online csoportokat, ahol emberek egy téged is érdeklő témáról beszélgetnek, nézd meg, hogy ők szoktak-e már maguktól is találkozókat szervezni, ha nem akkor vesd fel, hogy lehetnének személyes találkozók is, stb.

Érdemes lehet a lakókörnyezeteddel is megismerkedni. Egy kis kedves beszélgetés a szomszédokkal sosem árthat. Nem feltétlenül kell velük összebarátkozni, de ha nyitsz feléjük, az mindenképp segíthet. Sok féle helyzetben jól tud jönni, ha jóban (vagy legalább nem rosszban) vagy a szomszédokkal.

Az élet tele van nehézségekkel és kihívásokkal. Ha próbálkozol (bármivel), abban mindig benne van a kockázat, hogy talán nem jársz sikerrel és esetleg még meg is ütöd magad (akár képletesen, akár szó szerinti értelemben). Ha nem próbálkozol, akkor nagyobb az esélye, hogy elkerülheted a sérüléseket, kellemetlenségeket, viszont garantáltan nem is jársz sikerrel, mert meg sem próbálod elérni a sikereidet. Ha próbálkozol, azzal esélyt adsz magadnak a sikerre és egyúttal fejlődhetsz is a próbálkozásaidban. Így a jövőbeni próbálkozásaid is egyre valószínűbben járnak sikerrel, egyre könnyebben veszed az akadályokat, egyre eredményesebbé válsz. Azzal, hogy a kudarcoktól félve elkerülöd inkább a próbálkozást, nem csak a kudarcokat kerülöd el, nem csak az adott próbálkozás sikerének lehetőségétől fosztod meg magad, hanem a fejlődés lehetőségétől is megfosztod magadat.

Az ember hajlamos túlgondolni a dolgokat és emiatt leblokkolni, meggátolni magát a fejlődéstől.

Gyerekként hogyan tanultál meg járni, beszélni, írni, olvasni? Úgy, hogy össze-vissza bénáztál, ügyetlenkedtél, csomószor elestél és talán még ki is nevettek közben a felnőttek. Szerencsére nem zavartattad magad rajta, csak azt láttad, hogy körülötted mindenki más képes megcsinálni, mindenki tud állni, járni, beszélni, írni, olvasni, úgyhogy természetes, hogy te is meg tudod csinálni, csak próbálkoznod kell vele addig, amíg sikerrel nem jársz.

Tiszta mázli, hogy gyerekként még nincs az embernek annyi "esze", hogy túlagyaljon minden kudarcot. A gyerek rettenthetetlenül csetlik-botlik. Nem fél elesni, mert még nem ültették a fejébe azt a sok butaságot, ami felnőttként visszatart a próbálkozástól.

Nem véletlenül mondják, hogy ha ledob a ló, azonnal vissza kell rá ülni és tovább lovagolni. Mert akkor megtapasztalod, hogy nem történt semmi különös. Leestél, visszaültél, mész tovább és minden visszatért a normál kerékvágásba, minden megy tovább, mintha nem is történt volna semmi.

Ha viszont nem ülsz azonnal vissza a lóra, hanem nyalogatod a sebeidet, akkor a félelmeid egyre jobban elhatalmasodnak rajtad. Minden perccel egyre bénítóbbá válik a félelmed és akár örökre meggátolhat benne, hogy újra lovagolni próbálj. Pedig ha a félelmeket félretéve megpróbálod, akkor simám megtapasztalod, hogy természetesen megy az gond nélkül és nincs mitől tartanod.

Ha bezárkózol és esélyt sem adsz rá magadnak, hogy emberek között legyél, azzal csak igazolod a saját elméleted arról, hogy egyedül vagy - hiszen nem is keresed mások társaságát. Ráadásul az ilyen kereséssel, mint amit ide kiposztoltál pláne nem a megfelelő embereket fogod megtalálni, amibe kódolva van, hogy újabb sérülések és kellemetlenségek adódhatnak, amik majd igazolni fogják a bezárkózásodat.

És most, hogy újraolvastam a kérdésed, még egy észrevétel: ne csak egyetlen egy havert akarj! Neki se jó, hogy ő az egyetlen haverod és neked se jó ez a kiszolgáltatottság, hogy csak egyetlen haverod van.

Ha csak egyetlen haverod van, annak az egy embernek mindig lehet más dolga, lebetegedhet, egyéb dolog akadályozhatja és nem akar mindig mindent veled csinálni. Szüksége van egy kis szünetre, változatosságra. Neked viszont ő lenne az egyetlen haverod, mindent vele akarnál csinálni, mindenhova csak őt hívnád, ami irtó fárasztó, megterhelő, sőt akár ijesztő is lehet valakinek.

Pláne, hogy nem is barátot, hanem havert keresel. Haverból keress minél többet. Ha egyik nem ér rá, ott egy másik. Így senkin nincs akkora nyomás, hogy mindig rendelkezésedre kell állnia, nem érzi senki annyira tehernek, nagyobb az esélye, hogy valakinek mindig belefér a te programod az életébe.

Pláne, hogy már eleve a kérdésbe is beleírtad azt a hatalmas terhet, hogy te bizony ki nem mozdulsz egyedül, csak ha van társaságod hozzá. Ezzel lényegében a másikat teszed felelőssé érte, hogy vagy ő is veled tart, vagy te se mész sehova, te se csinálsz semmit nélküle. Ez egy iszonyatos lelki teher egy emberi kapcsolaton, amit nem sokáig fog egy kapcsolat elviselni.

Ne azt várd, hogy majd mások fogják rendbehozni, értékessé, tartalmassá tenni az életedet!

Dolgozz a saját személyiségeden és életeden, hogy önállóan, magadban is működőképes légy, elégedett, teljes és szórakoztató életet élj és ehhez a tartalmas élethez keress olyan embereket, akik szívesen részt vennének benne.

Senki nem ítélkezik feletted - rajtad kívül. Egyedül te dobálózol itt olyan önbecsmérlő szövegekkel, hogy "egyedül csak szerencsétlenkednél", "úgy látszik én tényleg egyedül fogok sirba szállni", "Sose voltam egy kelendő srác de ugy látszik ez a sors az egyedüllét"

Pont ezzel a kérdéssel akasztottad ki a nyakadba a táblát, hogy barátkoznál és éppen erről szól, hogy ez így nem sok jóra tud vezetni.

Épp az volt a tanács, hogy ne így közelítsd meg a dolgot, hanem kezdj el a hétköznapi élethelyzetek, közös érdeklődés mentén ismerkedni emberekkel, akikkel már van valami közös bennetek. Ez sokkal jobb alap, mint egy kiírás, hogy barátkoznál.

Nem ítélkezést kaptál, hanem tanácsokat, véleményeket, amikből vagy kihozol valami számodra hasznosat, okulsz belőle és megpróbálod jobban csinálni, vagy nem. A döntés a tiéd. A saját sorsodat első sorban te alakítod. Meg persze a körülmények, de az is a te döntéseiden múlik, hogy a körülményekre hogyan reagálsz, mit kezdesz velük.

Nincs könnyű dolgod, nem bagatellizálom a gondjaidat. De a körülményeid adottak és a sajnálattól nem fognak elmúlni, megváltozni. Egyedül az képes változtatni bármilyen irányba is a helyzeteden, hogy te mihez kezdesz vele, mit teszel, mennyit és milyen irányba változtatsz.

Sok sikert!

Kérdező remélem sikerül találni egy vagy több személyt akivel tudsz beszélgetni meg programokra járni.

Én is beszéltem volna veled, de nem írtál.

De sok sikert Neked! :)