22 évesen meg lehet szabadulni a szégyenlősségtől?

Borzasztóan szégyenlős vagyok és visszahúzódó, ez rengeteg jó dolgot elvett tőlem az életből néha meg is óvott... Volt pár próbálkozásom a leküzdésére és ha volt is egy kis eredménye mindíg visszaestem az eredeti szintre. Régebben elkönyveltem azzal, hogy majd kinövöm, de nem lett így, lassan már nem is érdekelnek az emberi kapcsolatok, de legalább jó volna normálisan köszönni valakinek, vagy megszólítani valakit anélkül, hogy azt érezzem, hogy biztos rosszul csinálom.

Elsősorban a hasonló helyzetben levőknek vagyok kíváncsi a tapasztalataira, de ha van valami tanácsod számomra ami segíthet azt megköszönöm. 22/f