Ti megnéztétek halott magzatotokat? Engedték az orvosok?
Elnézést, ha kicsit felkavaró a kérdésem.
Mi nem néztük meg (22 hetes volt), kicsit már bánom. :( A szülésznők nagyon figyeltek, hogy ne lássuk meg, ahogy kinyomtam, már vitték is. Mondjuk féltünk a látványtól, mert sajnos ödémás lett a baba. A 18. héten látott UH vizsgálat képeit őrzöm az emlékeimben (sajnos kép nincs róla, csak az emlék).
Nem voltam ilyen helyzetben és remélem nem is leszek.
De én is természetesnek tartom, hogy foglalkoztat és biztos elkísér életed végéig hiszen a múltad része, tele voltatok élénnyel, reménnyel, már a mozgást is érezted. Nem hinném, hogy van jó döntés ilyen esetben. Szeritnem ha a szülésznők úgy csinálták, hogy semmiképpen ne lásd lehet jobb is így,biztos vagyok benne, hogy helyesen tudják megítélni mi az amit lehet és mi az amit nem. Ettől még nem azt jeleni eldobtad magadtól vagy bármi és rossz ember lennél. Egyszerűen, így talán "szebb" ha lehet így mondani emléked marad róla, mint ha látod a testét ami lehet nagyon felkavart volna. Biztos nem véletlenül indulb be a szülés vagy indították, szóval biztos nem véletlenül nem maradt meg, így lehet az a látvány nagyon rossz lett volna.
Reméljük minél előbb terhes leszel és minden rendben lesz! Bár szerintme nem fogja feledtettni és szeritnem nem is kell, de talán már halványulnak majd az emlékek, megtanulsz együtt élni ezzel az eseménnyel. Feldolgozod magadban. És a babádnak is jobb, hiszen biztos nem volt életképes.
Hihetetlen erő lehetett benned, hogy megszülted és sajnos szomorú vége lett........ :( Nem tudom hogy tudtam volna végigcsinálni úgy hogy nincs eredmény.
Szia!Nem néztem meg. 20 hetes volt, egészséges. Akkor és ott nem gondoltam, nem akartam nem bírtam megnézni. A szülésznő és az orvos nem is kérdezték, hogy meg akarnám-e nézni, úgy gondolom azért mert nem akarták hogy megnézzem. Sőt, valahogy úgy alakult, hogy mintha lefogta volna valaki a szemem, hogy ne is nézzek oda, végig csukva voltak a szemeim. Így az emlékeimben most úgy él, mint a babám a monitorról. ("Sajnos" így is van neve és van arca is.) Nem őriztünk meg egyetlen uh képet sem. És jó így. Így is nagyon nehéz elengedni. Én egy dolgot bánok: hogy nem kértem ki a kis testét és nem temettem el. Ezt nagyon nehezen dolgozom fel, mert úgy érzem el kellett volna temetnem. Engem ezzel kapcsolatban mardos a lelkiismeret, hogy édesanyjaként ez lehetett volna az egyetlen, amelyet meg kellett volna tennem érte. Nekem ez nagyon nehéz.
Szerintem békélj meg abban, hogy nem láttad. Így is nehéz feldolgozni, így is nehéz elengedni. Hát még ha látsz valami olyat is, amely aztán folyamatosan kísértene utána. Szerintem ha így alakult az nem véletlen volt, nem akartak Téged kitenni annak a látványnak. Lesz még szép egészséges Babád biztosan. Őt viszont próbáld elengedni... én is ezen vagyok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!