Missed abortusz után, hogy tudtátok kezelni a félelmet?

Sajnálom a veled történt.

Először is szerintem el kell fogadnod, hogy félsz. Írhatnánk praktikus tanácsokat, nagy szavakat, de értelmetlen. Te már egyszer édesanyává váltál, és elveszítetted a kis életet. Meggyászoltad, adtál magadnak időt. Ezt jól tetted. De mindig a lelked része lesz, és az előzmények miatt mindig benned lesz a félelem.

De hidd el, nincs ezzel semmi baj. Hogyne félnél? Hogyne aggódnál a gyermekedért? Ez így van rendjén a terhesség alatt, és utána is. Ha megszületik akkor is aggódni fogsz.

Persze a túl erős stressz árthat a babának, ezért sokat kell pihenni, lazítani, meg lehet inni egy pohárka vörösbort. És bízni kell a kicsiben. beszélj hozzá, kérleld, hogy kapaszkodjon, maradjon veletek.

Nekem nem kellett átélnem ezt a tragédiát mint neked, viszont én 2,5 évet vártam a babámra, és folyton aggódtam. Még most 37 hetes terhesen is megnézem a wcpapírt, hogy nem vérzek-e.

Megnyugvást majd a szülés fog hozni, amikor kezedben tarthatod az egészséges kisbabádat. Aztán az aggódás kezdődik elölről a picivel. Ez is az anyává válás része, el kell fogadnunk.

Ha a szorongáshoz testi tünetek is társulnak (heves szívdobogás, remegés stb..) akkor viszont orvoshoz kell fordulni, nagyon sok gyenge nyugtató létezik, ami nem árt a babának.

Minden jót kívánok nektek, elsősorban egészséget!!!

Nekem az segített, hogy feldolgoztam lelkileg a fájdalmat, amit a kisbabám elvesztése okozott. Te is attól félsz igazából, hogy megismétlődik.

Van egy ilyen újraátéléses technika, pszichológusok ismerik. Annyi a lényege, hogy amikor szorongsz, magadban megkeresed azt a rossz emléket, újra hagyod magadnak, hogy átéld azt a fájdalmat, amit akkor éreztél, amit az elvesztése okozott, persze már egy másik nézőpontból látod, úgyhogy könnyebb lesz. És rá fogsz jönni, hogy nincs mitől félned többé. :)