Valaki aki 15+ hét után vesztette el a magzatát? Mi történt? Hogy jött rá, hogy már nem él?

Bár én szerencsére nem vesztettem el magzatot, de azt tudom, hogy jellemzően inkább a vizsgálatok során szokott kiderülni. Ritkább esetben akkor, amikor a test már a maga természetes módján megkezdi a vetélést, tehát erős görcs, vérzés jelentkezik.

Ilyenkor már ritka a spontán vetélés, a 18. hét körüli vesztések is általában azért vannak, mert a 2. genetikain derül ki, hogy nagy baj van. Így járt egy ismerősöm, 18. héten kellett szülnie, életképtelen magzat miatt.

12. Hét után általában inkább arról van szó, hogy valami rendellenességet fedeznek fel. Az nagyon ritka, hogy minden előzmény nélkül elmegy a magzat. Viszont aki pl. betegség miatt meg kell hogy szakítsa a terhességet, az jellemzően vételésről szokott beszélni. Így könnyebb feldolgozni. Illetve a környezet is általában elfogadóbb, mintha azt mondaná, hogy down szindrómás lett volna és inkább a művi vetélést választották. Sajnos sokan ilyenkor jönnek azzal, hogy de miért nem szülte meg ettől függetlenül, pedig ugyanebben a helyzetben valószínűleg ők is ezt a döntést hozták volna.

A legjobb barátnőm a 21. héten szülte meg a halott magzatát, uh szerint kb. a 17. hétig fejlődött. Semmilyen jele nem volt, de volt egy rossz érzése, kétszer is mondta, hogy szerinte valami nem oké, de próbálta elhessegetni. A következő uh-n derült ki, hogy nem nincs szívhang. Szóval gyakorlatilag a rossz megérzésével ugyan, de gyanútlanul besétált és teljesen összetörve sétált ki... Az nem derült ki, hogy mi történt, teljesen bele volt gabalyodva a köldökzsinórba, de hogy ez okozta-e a gondot, vagy más, azt sosem tudjuk meg. Iszonyat nehéz időszak volt, én nem kívánom senkinek, de szerencsére nagyon ritka! Ami persze azt nem vígasztalja, aki ebbe beleesik.

Én nyolc hetesen vetéltem, ami semmi volt ahhoz képest, amit a barátnőmnek át kellett élnie, aki a 28. hétben szülte meg a halott babáját. Nem volt jó a magzati keringés, ráadásul magzatvízszivárgás is volt. 20. hetes genetikai ultrahangon azt mondták neki, minden rendben, csak egy kicsit kisebb a korához képest, de ez normális. Pár nappal később megint volt vizsgálat, mert nagyon magas volt a vérnyomása barátnőmnek, ott is mondták hogy 2-3 héttel le van maradva, és minden nap lesz vizsgálat hogy figyeljék a fejlődését. A magzatvíz is egyre kevesebb lett, és egy hét múlva az uh-n már nem volt szívhang. A baba 25 hetesnek felelt meg, de nagyon kis súlyú, kb fél kilós volt. Hogy az orvosok mit néztek be, vagy milyen vizsgálatok voltak, bevallom nem is mertem kérdezni, nem akartam felzaklatni. Két napig szenvedett, míg megszülte a halott kislányt. El sem tudom képzelni, min mehetett keresztül. Azóta, hálistennek, született egy egésszéges babája, de ezt a rémálmot, ami vele történt, semmi nem tudja feledtetni.