Akiknek meghalt a babájuk hogyan alakult az életük?

Nem gondolkodtatok azóta második babában?

Én egyébként felkeresnék egy szakembert ha ennyire nem tudnék túllépni, amit írsz az eleggé depresszióra utal. Ne félj segítséget kérni, ez egy nagyon nagy trauma és nem szégyen ha az ember nem tud vele egyedül megbírkóni. Részvétem és kívánom nektek a legjobbakat. 🤍

Én az ikerbabáimat veszítettem el, mert túl korán születtek. A köldökzsinór elvágása után már nem sokáig éltek...

Én már akkor tudtam, hogy nem fogom feladni, és nekünk lesz gyermekünk.

Pszichológushoz, kineziológushoz, perinatális tanácsadóhoz, Theta healing-re jártam, közben tovább lombikoztunk.

7 hónappal később megfogant a kislányunk. Lassan 2 éves lesz. Nem kárpótol az ikerbabáinkért, nem helyettük született pótlékként; de az életünk sokkal szebb, mintha csak a fájdalom maradt volna. Ő a Minden nekünk, és Érte minden küzdelem megérte, és az ikerbabáink emlékével is békében együtt tudunk élni. A mai napig rettenetesen hiányoznak, és fáj a szívem Értük, de már nem háborog a lelkem, és pozitív jelen,- és jövőképem van.

Nekem csak ez az út volt járható. Nem is tudom, hogy mi lenne velem a kislányom nélkül...

A testvérem 6 évesen halt meg egy hónap leforgása alatt.

Anyukám 2 évvel később lett újra terhes (velem), akkor már jobban volt. Azóta eltelt 20 év. Mostmár könnyen beszél róla, de összetört akkor nagyon. Ő a nővérem tartotta szerintem a valóságban aki akkor 2 éves volt.

Őszinte részvétem nektek.

Augusztusban hunyt el a fiam 37 naposan.

Egyre jobban hiányzik, elképzelem éppen mit csinalnank, hol tartana a fejlődése.

Súlyos összetett szívbetegséggel született amit 3 műtéttel (minimum) lehet megoldani, plusz 1x kell szívtranszplantáció, amit 15 évente kell csinálni.... Így utólag talán jobb így. Nem szenved, nem fáj neki. Néha elojon hogy azonnal akarok gyereket, de elis vetem az ötletet. Ő volt az első.

Fiatal vagyok még 23 éves, szeretnenk meg babát.. De idő kell. És tele lesz félelemmel, aggodassal hogy nehogy ő is beteg legyen. (örökölhető a betegség sajnos) hónapokig nem dolgoztam, nem jártam ki, ha elakartam menni valahova bűntudatom volt. Mire visszamentem volna dolgozni bejott a korona vírus. Nincs nap hogy ne gondolnék rá. Kint van a fotója a szekrenyen. Napról napra nehezebb. De belegondolva inkább most mintsem később mikor jobban kötődunk hozzá. Soha nem hozhattuk haza. Hónapokig úgy volt osszerakva a kiságy, baba kocsi stb. Majd 1x csak osszepakoltam. Egyedül, míg a férjem dolgozott. Ordítottam a fájdalomtól. Mai napig nem hiszem el hogy tényleg ez történt velünk. Megkaptam hogy önző vagyok amiért nem szakítottam meg a terhességem 25 hetes terhesen (akkor derült ki hogy baj van, de nem mondtak el az orvosok mindent, és nagyon ritka betegség, kB évi 25 gyerek születik ezzel, ezért nincs sok tapasztalat).

Hiába jártam pszichiaterhez, pszichológushoz csak jobban felszskitottak a sebeket. Azóta próbálok másnak segíteni ha kiderul hogy ez a baj a babánál..

Hosszura sikeredett bocsánat. Jól esett kiirni magamból,es a konnyeimmel küszködve írtam le.

Miért nem szeretnél babát? Féltek? Nem elhetsz örök életedben így. Ha szeretnél beszélgetni írj rám privátban akár.

Kitartást, és sok sok erőt nektek! 🙏