Mit tegyek, ha meggondolta magát?

Ki tudja. Lehet hogy szeretője lett, vagy már nem szeret úgy, és most tudatosult benne, hogy újabb gyerek jön.

Hülye a férjed. Tartsd meg a babát, maximum elváltok, nem lesz nagy kár érte.

Nem lehet, hogy instabillá vált a munkahelye?

Pánik. Nálunk is megvolt. Mondjuk azt nem mondta, hogy bár ne lenne, csak hogy várhattunk volna még - ettől független marha rosszul esett. Ja és utólag szerintem el sem ismeri már, hogy ő ilyet mondott. Lassan kibújik a miénk, és már nagyon várja.

Szerencsére nem én vagyok a Te helyedben. Én erre már rég pofán vágtam volna az uramat, h mit képzel, hogy majd megölöm a saját gyerekem?!

Szuld meg, valj el es fizessen borsos gyerektartast!!

Kedves Kérdező! :) Én megtartanám a helyedben. A soraidból az érződik, hogy szeretnéd valójában. Ez a lényeg. Tudom, hogy vannak, akik azt mondják, nem bánták meg az abortuszt. De ismerek olyanokat, akik nagyon megbánták. Ez főleg olyanokra jellemző, akik csak kényszerből mentek abortuszra, ahogy te is tennéd. Anyagilag jól álltok szerinted. Ez a Te döntésed kell hogy legyen, nem a férjedé. Illetve az ő akaratából is fogant meg a kicsi. A leírtak alapján egy abortusz után nem biztos, hogy együttmaradnátok a férjeddel. Meg az is lehet, hogy csak váratlanul érte őt ez az egész, és majd meggondolja magát. Lehet, hogy csak hirtelen rászakadt a felelősség gondolata, és később örülne a kicsinek. Mindenesetre egy gyerek nem játék, hogy egyszer akarjuk, egyszer nem. A várandósságot mindenki máshogy viseli, de mindenkinek vannak tünetei. Te csinálnád végig, nem a férjed. Abortusz esetén meg Te viselnéd a következményeket. Nem jött össze rögtön a kicsi, hanem azt írod, hónapok óta nem védekeztetek. Ha aztán mégis akarna tesót, lehet, hogy már nem is jönne össze az abortusz után, vagy csak nagyon sokára. Vannak ismerőseim, akiknek évek óta nem jön össze, és nem is tudni, miért. Minden jót kívánok Neked, és jó döntést! :)