Milyen érzés szülni? Tényleg olyan, mint egy erősebb hascsikarás?

Nem csaqk hogy hányni nem extra dolog, de azon sem lepődnek meg, ha kitolás közben némi széklet is távozik, magyarán odakakálsz :o Van ilyen, többekkel megesik, mint amennyien bevallják.

Az a fajta mensis görcshöz hasonlít a vajúdás, amikor állsz és azt várod, hogy azon a kis lukon mindjért kiszakadnak a belső szerveid és milyen jó is lenne, mert akkor végre nem fájna. Csak itt nem "csak úgy" ki akarnak szakadni, hanem mintha 20 lóhoz lennének hozzáközve és azok rángatnák egy kampóval.

A kitolás kb ugyanez cifrában. mert akkor már nem csak görcsöl, hanem konkrétan mindenhol és folyamatosan fáj. És akkor már az sem bánná az ember, ha a kis alien a hasfalán keresztül szakadna ki onnan, csak kint legyen már.

Szóval igen, kb olyan érzés, mintha szétszakadnál belülről, bár azt gondolom, erről előtte elképzelése sincs az embernek, hogy milyen érzés szétszakadni belülről :D

Egy ritkább példa: a szerencsések közé tartozom,nekem egyáltalán nem volt vészes. A vajúdásnál kemény derékfájás, olyan mintha előtte több mázsa fát pakoltam volna, a kitolásnál megmarad ez az erős derékfájdalom + egy erős inger, mint amikor székrekedéskor kakilnia kell az embernek, de nehezen megy. Nálam a kitolási szakasz baromi gyors volt és éreztem, hogy feszít, de mindjárt kint lesz.

Mentségemre szolgáljon hogy míg van akinél az Nst 130 fölötti értéket mutat, én 80-90-nel szültem.

Nekem a vajúdás iszonyatosan fájt, de oxit kaptam mert 15 óra után se tágultam, az a 15 óra nem volt vészes, mint egy erősebb derékfájás mensi görccsel, mintha valami téglák lennének a hátadon és az görcsölne..

így két óra alatt kellett még pár ujjnyit tágulni, na az a két óra volt a pokol bugyra, ha természetesen tágulsz az sokkal jobb.

A kitolás (bocsi a naturalisztikus kifejezésért) de mint amikor nagyon kell kakilni kb annyi, nekem az a rész már megkönnyebbülés volt, kevésbé fájt mint a vajúdás.

A gátmetszést nem éreztem, végén a varrás meg konkrétan csikizett.

Túl fogod élni, összességében nem vészes, mondom én ezt a 20 órás szülésem után :)

A gátmetszés semmi a szüléshez képest. Azt már szinte észre sem vettem. Varratszedés után volt rossz. Pár napig nem tudtam ülni. Olyan volt mintha tűket szúrkálnának belém.

Ja és még a szülés után a szoptatásra is készülj fel, mert az is kegyetlen az elején.

De túl éljük és nagyon megéri!

Boldog babavárást kívánok neked!

Nekem az első babámmal a vajúdás pont így indult mint egy nagyon durva gyomorrontás. Mivel első gyerekem volt, fogalmam se volt hogy ez most az e. Az érzés olyan volt mintha az összes belem görcsölne (bocsánat de tényleg, semmi köze se volt a mensihez ) és valóban ment a hasam is és később hánytam is . Mivel ezek a görcsrohamok úgy 10 percenként jelentkeztek, majd 5 így sikerült rájönnöm hogy ez vajúdás :D

Onnantól még 7 óra volt a vajúdás, fél óra a kitolás.

Sajnos én vhogy lelkileg nem voltam eléggé felkészülve, mert nekem mindenki (anyám is) azt mondta hogy jó hát fáj fáj de ki lehet bírni.

Na ehhez képest azt hittem , meghalok.

A többedik gyerekeknél valóban mensi szerű jóslókkal kezdődött és azok váltak egybefüggővé, ott már nem ültem a wc-n :D és nem is hánytam.

A kitolás valóban már nem olyan fájdalmas.

Gátmetszés...hát nekem maga a metszés nyilván nem fájt (akkor vágják mikor legjobban feszül a gát így alig érzed) viszont hetekig gyógyult, nem tudtam ülni stb.

Jegeltem fújtam, kentem, mit sem ért.

Pár hónapja szültem első babám, így még nagyjából friss az élmény.

Nekem indított szülés volt, már elmúltam 41 hetes is de nem akart jönni magától. Így befektettek a kórházba, burokrepesztés, oxitocin...

3 óra volt az egész. Én is mensigörcshöz hasonlítanám, csak itt van egy kis "szünet" 2 fájás között. Én végig próbáltam a gyerekre és a levegővételre koncentrálni. Amúgy labdán vajúdtam,állni,feküdni nem tudtam a fájdalomtól...

Párom szólt a szülésznőnek, mert olyan érzésem volt, mintha kalilnom kéne. Na akkor van itt az idő :) szerintem tényleg olyan mintha nagyvécézned kéne, mintha szorulásod lenne 😅 Engem vágtak, nem éreztem, viszont az összevarrás nekem kellemetlenebb volt mint maga a szülés. Amúgy nagyon kicsi fájdalomküszöbbel rendelkezem, de hidd el ott és akkor mintha egy természetfeletti erő lenne veled. Én barmikor újra csinálnám, és fogom is remélem :) Az elején ülni nehéz, meg a szoptatás se egy leányálom az elején, de mindent megérnek ezek a kis csodák. Boldog babavárást kívánok, és gyors szülést!