Jogosítvány megszerzése így? Ki mit tenne a helyemben?
A sztorim talán kicsit hosszú lesz. Azért a terhesség topikba rakom mert így talán a "lelki" része is jobban átjön a dolognak...
Kicsivel kevesebb, mint két éve teherbe estem, de ez a terhesség nem maradt meg, 10.hét után missed ab műtét lett a vége. Első baba lett volna és eléggé földhöz vágott a dolog. Mivel azonban belekezdtem már a jogsiba megcsináltam a kresz vizsgát a műtét után, aztán elkezdtem vezetni. Kapásból kétszer annyi levezetett órával vágtam neki az első forgalmi vizsgámnak, mint ami szükséges. Megbuktam az első vizsgámon. Aztán megbuktam még négyszer. Ekkor jött a PÁV, amin gond nélkül átmentem, nincs gond a képességeimmel. A PÁV után két nappal pozitívat teszteltem végre (miután elvesztettük az előző babát nagyon vártuk a következőt). A páv után el is mentem a következő, immár hatodik forgalmi vizsgámra, első trimeszterben voltam, nagyon izgultam... minden vizsgahelyzetben iszonyatosan izgulok, de most azért is izgultam, hogy ha stresszelek, az rossz hatással van a babára...és nehogy megint megtörténjen a rossz.. de nem tudtam nem stresszelni... Persze megbuktam a vizsgán... az oktatóm azt mondta hogy kéne oktatót váltani, és megoldjuk valahogy, de azóta nem kerestük egymást...
Engem annyira kikészített ez az utolsó vizsga, hogy nem vagyok biztos benne, hogy el tudom megint viselni az órákat, és főleg az újabb vizsgákat. Anyagilag sem nagyon bírjuk már.
Azonban ha abbahagyom (májusban jár le a kresz vizsgám, és májusban fogok szülni..) akkor kárba megy minden, az a rengeteg beleölt pénz, fáradság, és a páromat is nagyon sajnálom, hogy így "cserben hagytam", amikor mindig támogatott és segített ebben az egész vezetésben, és neki is egy csomó segítsége benne van... Tudom, hogy szomorú lesz, ha nem szerzem meg a jogsit, azért is mert ő hisz bennem, hogy ügyes vagyok, meg persze a pénzt is kidobtuk az ablakon...
Nem tudom, mit tegyek. Állandó bűntudatom van amiatt, hogy befejeztem, és félbehagytam, és gondolkodom hogy mégis belevágjak, de akkor meg ott van hogy lehet, hogy megint rengeteg pénzt elvinne, és megint nem sikerülne elsőre, és rengeteg stressz lenne megint...
Meg egyáltalán elvállal még így valaki, hogy májusig le kell vizsgáznom? Több órát kéne vennem, mert hónapok óta nem vezettem, igaz, itthon vagyok táppénzen (autoimmum pajzsmirigy+gdm) tehát akár minden nap tudok órára menni... De kérdés hogy megéri-e... belevágjak vagy csak megint kudarc és stresszfaktor lesz az egész? Vagy lenne értelme befejezni? (Egyébként nem félek a forgalomban. A hat bukásomra tekintettel lehet, hogy kéne...de nincs problémám, csak a vizsgán izgulok, egyébként én úgy érzem nincsenek vészes problémák a vezetésemmel, látok az utakon nálam sokkal rosszabbakat. Persze azért nyilván a hat bukás nem volt mind ok nélküli, és azért tudom, hogy valami mégsem stimmelhet velem annyira, ha másfél évig nem sikerült levizsgáznom...de nem tudom, azt még senki nem mondta aki látott vezetni, hogy hagyjam abba, és nekem ez nem fog menni...persze attól hogy nem mondták, még lehet, hogy ez a helyzet, de én ezt magamtól nem látom.)
Ti mit tennétek a helyemben?
Mint írtam nem félek a vezetés közben, nem stresszelek, csak a vizsgahelyzet miatt. Maga a vezetés nem tölt el stresszel, félelemmel.
De mindegy, nem fogok, befejeztem.
válasza:
válasza: válasza: válasza:Látom nem bírod,a kritikát!
Az a baj h még duzzogsz is! Így nem csoda h az oktatód eddig nem merte azt mondani h ne erőltesd!
Wlégnagy baj h valaki lefizezi a vizsgabiztos, na de az is ha 7-8-9 próbálkozásra sikerül csak végigmenni adott útvonalon!!!
Azért hagyjuk már ezt az index miatt hasaltatják el! Jah 1x 2x, NEM 6x
A duzzogáshoz: nem duzzogok. Csak nem tartom korrektnek azt, hogy az prímán rendben van, hogy hányan lefizetik a vizsgáztatót, és vígan vezetnek és okoznak baleseteket.
Erre itt vagyok én, aki direkt nem fizetem le, több mint száz órát veszek, tanulok, dolgozom rajta, vizsgázom, tisztességesen, és még én vagyok leb***va, meg egyből hülyének nézve. Valóban nem minden bukásom volt a "nem tettem ki az indexet" kategória, de volt olyan is. Meg olyan is, hogy állítólag túlléptem a sebességkorlátozást (MINDIG inkább lassabban vezetek), mire közöltem, hogy nem léptem át, a vizsgáztató meg röhögve, hogy akkor bizonyítsam. De mindegy is. Nem vagyok tökéletes, és nem megy tökéletesen a dolog, ezért gürcöltem vele és dolgoztam rajta, és nem vásároltam meg a jogosítványt, mert érdekel, hogy jól és biztonságosan vezessek.
De pont ezért nem fogom erőltetni, mert ebből van elegem, ebből a rendszerből, és abból, hogy aki így tisztességesen próbálkozik az el van könyvelve idiótának, próbálkozhat bárhogy... Kár volt kiírnom ezt a kérdést. Köszönöm annak, aki bátorít, de ennyi leszólást kapni olyanoktól, akik egyébként nem ismerik a képességeimet, szerintem hagyjuk, ha eddig is nehezen vettem rá magam hogy ne tartsam magam bénának, akkor nem most fog ez változni...
Nem tudom miért kell nekem ugrani egyébként, nem azt mondtam, hogy LESZ jogosítványom, hanem hogy tovább próbálkoznék. Nyilván ha alkalmatlan balf***z vagyok, akkor nem fogom megszerezni továbbra sem egy jól működő rendszerben, nem, akkor meg min kell háborogni?
válasza:Nem értem azokat,akik itt le akarjátok beszélni a kérdezőt. Ti sem gondolhatjátok komolyan, hogy aki épp, hogy csak levezette azt a meglehetősen kevés kötelező óráját, és elsőre átment a vizsgán, jobb sofőr lesz. Dehogy lesz jobb! Simán előfordulhat, hogy ő még sosem vezetett hóban, vagy éppen 40 fokban, szakadó esőben, vagy hatalmas szélben, és friss jogsival a csúszós úton nagy büszkén úgy beledurran valakibe, ahogy csak a nagyképű, magukat mindenkinél jobbnak gondoló sofőrök tudnak. Inkább ezektől kellene félteni a gyerekeiteket. Meg azoktól, akik holott tehetségesek a vezetésben, az alapvető kresz-szabályokat sem bírják megjegyezni. Ti komolyan úgy gondoljátok, hogy hibátlanok vagytok? Hogy soha nem fordult még elő, hogy alig tudtatok megállni valaki mögött, aki rosszul indexelt? Kevés volt a követési távolság, ugye? Vagy épp ti indexeltetek rosszul, felejtettétek el kifelé a körforgalomból? Későn kapcsoltatok világítást, majdnem későn vettetek észre egy kisgyereket, aki az útról óvatlanul lép le? Ezek mind hatalmas balesetet tudnak okozni. És mindenkivel, a legjobb, leggyakorlottab sofőrrel is előfordult már.
Kedves kérdező, ne hagyd, hogy az itteni rosszindulatú válaszolók elvegyék a kedvedet. Valószínűleg nem a vezetés a problémád, hanem a vizsgázás. Esetleg egy szakemberrel is elbeszélgethetnél erről. És biztos, hogy ha meglesz a jogosítványod, óvatos és alázatos sofőr leszel, aki max beletolat valakibe, de sosem fog felcsavarodni a fára, mert 140-nel ment a 60-as táblánál. Fel a fejjel. ;)
válasza: válasza: válasza:Tudom mit érzel marmint a kikeszitett a vizsga temakorrel kapcsolatban. Én terhesen tettem le a kreszt és csak szülés után kezdtem vezetni. Nulláról. Azt az ideget amit megettem, tiszta szerencse hogy nem terhesen a babámnak adtam át...
Az első két vizsgán megbuktam. Elsőnél az utolsó 5 percben nem tettem ki az irányjelzőt a kizárólag balra kanyarodó sávban.
A másikban egy olyan fád idegbeteg vizsgabiztos nőt kaptam hogy már akkor tudtam hogy megbuktat mikor beult.
Úgy kezdte hogy elmondta a véleményét a Mikulasrol (december volt) hogy az a gyerekek atverese és hülyének nezese és ő bizony már egész kicsi korukban közölte a gyerekeivel hogy a Télapó nem létezik kitaláció az egész...
Na mindegy, oktatot váltottam, egy rém türelmes idős hapsit kaptam az előző idegbeteg helyett és lám, sikerült a vizsga is.
Azóta vezetek napi rendszeresseggel köszönöm semmi bajunk, se nekem se az úton közlekedő többieknek.
Na csak azt akarom kihozni hogy feladni nem szabad de én tuti nem gyakorolnek és vizsgaznek babával a pocakomban (mert baromira stresszelek tényleg).
A vizsgán is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!