Van itt olyan kismama/anyuka akinek a párja messze (külföldön) dolgozik? Hogyan bírjátok?

Röviden a történet.

2 éve vagyunk együtt, ő 33 én 24, előttem külföldön dolgozott már a párom jó pár évet, mikor megismerkedtünk épp otthon volt egy fél évet mert vizsgázott. A lényeg hogy hamar összeköltöztünk, majd mikor visszament külföldre dolgozni jöttem vele azért hogy együtt lehessünk mellesleg itt nagyobb lehetőségem lenne. Dolgoztam is 2 szezont most kezdtem volna a következőt de terhes lettem (tervezett volt).

Mivel a nyelvet munkahelyi szinten beszéljük és annyira hogy elboldogulunk boltba postán stb így nem mertem bevállani azt hogy itt szülessen meg a baba. Úgy gondolom ahhoz jól kellene beszélnünk a nyelvet, a lényeg hogy ugy döntöttünk haza költözöm. Viszont neki muszáj maradni, mert itt a munkája amivel elég jol keres és most mégnagyobb szükség van a pénzre.

Átmenetileg a családi házba megyek haza ahol csak az ő szülei élnek, egy részt mert nem akarok teljesen egyedül lenni a kicsivel másrészt most kezdtünk el házat nézni.

A kérdésem az lenne hogy akik távol vannak a párjuktól hogy lehet ezt bírni? Kb 3-4hetente tud majd haza járni.

Mennyire nagy a hiányérzet? Hosszú távon lehet ezt bírni? Mivel megszoktam már hogy mióta együtt vagyunk kb együtt is élünk, nagyon szeretem őt és így bele gondolni hogy hetekig nem fogom látni elég borzalmasnak tűnik.

Már azon is gondolkotunk hogy otthon tanulnám a nyelvet és később kijönnénk hozzá csak a baba melett nem tudom mennyi időm lenne tanulgatni.

Most a 7dik hónapba járok amugy és a héten költözöm.

Bocsánat hogy kicsit hosszú lett, köszönöm annak aki elolvassa és válaszol.😊