Költözzek el terhesen? Attól észhez térne? Vagy mit csináljak a bizonytalanságával?
A barátommal kisbabánk lesz, 17 hetes terhes vagyok.
Igazából nem terveztünk még babát, de ettől függetlenül nem erőltettem rá, hogy igenis tartsuk meg. Leültünk és megbeszéltük, hogyan tovább... Sőt, kettőnk közül az elején inkább ő akarta jobban.
De már ott tartunk, hogy szinte hetente felhozza, hogy "vajon mi lesz/hogy lesz", meg hogy biztos jó ötlet volt-e belevágni ebbe. Meg hogy még meg sem született, de már mennyi pénzt elköltöttünk rá... Pedig tudta, hogy egy babára kell költeni, az anyagi helyzetünk sem olyan, hogy ez gondot jelentsen.
Ráadásul azzal jön, hogy ő neki teljesen semleges ez a baba, hogy nem tudja, mikor fogja megszeretni... Pedig mikor kiderült, hogy terhes vagyok, naponta többször elmondta, hogy alig várja már, hogy velünk legyen, megfoghassa, szeretgesse.
Nagyon rosszul esik, hogy így viselkedik, ilyeneket beszél.
Anyukám és a legjobb barátnőm is azt tanácsolta, hogy ijesszek rá, a következő ilyen beszólása után költözzek el pár napra, hogy észhez térjen. De az nem lenne túl sok? Mit tegyek?
(Beszélni már próbáltam vele erről, hogy ez az én életemben is nagy változás, de olyankor csak azzal jön, hogy nekem könnyű, mert az én testemben van, és nálunk nőknél ez az egész ösztönös.)
válasza:Nem értem miért kell erőszakoskodni, hadd legyen már joga csórinak a szorongásához... egy gyerek kétségtelenül mindent borít és mindent megváltoztat és bizony a szülők kommunikációján múlik, hogy jól jöjjenek ki belőle.
Ahelyett, hogy egy ilyen túlfeszített időszakban még te is szivatod és igazolod abban, hogy a gyerekkel csak a baj jár, inkább beszélgessetek sokkal de sokkal többet, legyél megértő és próbáld segíteni a szorongását kioldani. Annyira hihetetlen nekem, hogy emberek hogy tudnak viselkedni a "párjukkal"...
Elfelejted, hogy a gyerek a szerelmesek gyümölcse és a születése rólatok szól. Nem pedig fordítva, nem a gyerek a központ amihez kellett egy hím egyed aki "mostmáraztán viselkedjen rendesen".
válasza:"Ráadásul azzal jön, hogy ő neki teljesen semleges ez a baba, hogy nem tudja, mikor fogja megszeretni... "
Mi 7 év után vállaltunk tervezetten gyereket, de ezt még én is éreztem terhesen. Oké, hogy az eszünkkel akartuk, és ott van a hasamban, de elég semleges voltam terhesen.
Dolgoztam a 37. hétig, és el nem tudtam képzelni magam anyaként.
Sőt, szülés után sem volt sokkal könnyebb...
Most már 5 éves a fiunk, és imádjuk mindketten, boldog kiegyensúlyozott család vagyunk.
Ne elmenekülj, hanem kommunikálj. Teljesen normális, hogy aggódik, mi lesz. Neked nem elköltözni kell ilyenkor, hanem megnyugtatni, hogy minden rendben lesz. Emlékeztetni, hogy ő is hogy várta az elején, és ne aggódjon, megoldjátok. Mert szülők lesztek. És ez a "dolgotok".
válasza:Huha elhiszem,hogy rosszul esik!
De!
Ő férfi! Neki ez a "dolga" hogy aggodjon! Most még neki is frusztráló hogy aggódnia kell,de hidd el ahogy megpillantja minden rossz elszáll!
Az én férjem a 3. Gyereknél sem olyan volt mint a filmekben! :D
De nem is vártam el!
Aztán mikor haza vittük a kicsit teljes szerelem.
Babusgatta altatta,de másabb mint egy anyának.
Habár ha jobban bele gondolsz te ezeken nem szoktál gondllkodni amiket a barátod ki is mond?
Dehogynem!
Mindenkiben lejátszodnak ezek a kérdések.
Ezért nem kell össze veszni,költözni.
Időt kell hagyni és nem ez körül forogni.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!