Mennyi segítség várható el?

Amennyire én látom, nagyon sok gond van veled, a pároddal, a helyzetetekkel. Én így élni nem tudnék és nem is akarnék.

Az érthető, hogy fáradtabb vagy, ezért nehezedre esik a házimunka. De azért nagyjából el lehet látni a háztartást. Ha ez nem megy, akkor beszélni kell az orvossal és tanácsot kérni. Fáradtság lehet vérszegénységtől, cukorbetegségtől stb. A derékfájásra javasolhat gyógytornát. Én a mostani terhességemnél jártam úgy, hogy 9 hetesen a jobb lábamra nem tudtam ráállni és fájt a derekam. Elmentem a dokimhoz, elmondta, hogy javasolja a hason alvást. Két nap múlva már nem volt fájdalom. De hozzátette, hogy sokáig ez nem lesz megoldás, így javasolja egy gyógytornász felkeresését. Jövő héten megyek hozzá. Azért, mert terhesek vagyunk, nem kell minden nyűgöt eltűrni. Ezer dologra van megoldás, ha akar az orvos megoldást kínálni. (Előtte nap voltam meddőségi intézetben, ott is mondtam az orvosnak, hogy ilyen bajom van. Az orvos lerendezte annyival, hogy a hármas iker terhesség ilyen. Kértem, hogy segítsen felállni a vizsgáló ágyról, mert nem megy. Nem segített... Szóval sok minden csak akarat kérdése.)

De a háztartás ellátásába nekem nem tartozik bele, hogy az ételt szinte a férjem szájába rakjam. Nem gyerek, hanem felnőtt ember. Ő mindig azt mondja, hogy a terhesség maga felér egy munkahellyel, hiszen folyamatosan igénybe veszi a szervezetet. Sokat segít, de amikor jobb passzban vagyok, akkor megcsinálom, amit bírok. Az első terhességemnél is így volt, bár az könnyebb terhesség volt egy babával. Ez a hozzáállás a részéről sok bajhoz fog vezetni. Én amíg kórházba voltam a férjem újra kitakarította az egész lakást, főzött, mire hazaértem stb. Barátai, kollégái sorban lesznek apukák, és panaszkodnak neki, hogy a feleségük amíg kórházban van, azt se tudják, hogy hogyan lássák el magukat. Nah a te férjed is így lesz.

Nekem nagyon nehéz az egész terhességem, sokszor kellett meglátogatnom már a kórházat, hónapokig feküdnöm kellett, ezért elég sokat segített a férjem, de még így is, hogy orvosi parancsra nem csinálhattam szinte semmit, elképesztő lelkiismeret-furdalásom volt, hogy az egész napos kemény munka után ő még ezt vagy azt csinált. Hála Istennek így a végére már jobb a helyzet, de jobbként arra gondolok, hogy már csak fájdalmaim vannak, amik nekem rosszak, a babára nincsenek hatással, úgy, mint neked kedves kérdező, nagyon fáj a derekam, a csípő csontom, sokszor alig tudok a lábamra állni, eléggé vizesedek is, sav is van, meg minden hasonló. De! Ezek ellenére próbálok minden tőlem telhetőt megtenni, hogy ne a férjem álljon be mosogatni a 10-12 óra munka után. Igaz, h nehéz, 20 perc munka után 30 percet pihenek, de akkor is megcsinálom. Szóval szerintem muszáj az embernek erőt vennie magán, mert ha nincs különösebb gond, akkor felesleges és értelmetlen végig feküdni a terhességet.

36 hkm