A kismamák "állandóan" szokták fogdosni a hasukat?

Én 37 hetes vagyok és igen szoktam simogatni. Nem egyfolytában, de így a vége felé sokszor. Sokat mozog a baba. Igazából reagál már minden érintésre hangra stb. Majd megtudod ,ha egyszer terhes leszel. Ezzel semmi baj nincs!

Az elején sokkal ritkábban simogattam az is igaz...

Az utolsó mondatoddal válaszoltál is.

Én sem voltam az a has simogatós fajta, márcsak azért sem? mert az orvosom is azt mondta hogy nem igazán kellene az összehúzódások miatt

Feltunesi viszketegseg?!? Nem tudom hogy a butasag vagy a rosszindulat szulte ezt a lehetseges "okot" de hulyeseg. Nekem minden kusmama ismerosom simogatja a hasat idonkent es en is csinaltam sokszor. Toral osztonos, volt hogy ugy szoltak mosolyogva hogy ott a kezem, en eszre sem vettem.

Feltunesi viszketegsegre gondolni...hat tenyleg a tudatlansak es a rosszindulat (irigyseg?) totalis kevereke.

Gyakran rajta van a kezem, igen. Már észre se veszem, és semmi köze ahhoz van-e ott valaki vagy nincs. Csak úgy jön.

Mellesleg klassz is lenne, ha simizésre meg lehetne szülni. Ez csak nagyon kevés esetben lehet igaz.

Én se csináltam, csak ha megfájdult vagy nagyon rugdosott. Ezt a kérdést egyébként már én is feltettem magamnak, sosem értettem miért csinálják a többiek :)

Viszont olyan szempontból praktikus, hogy a kívülállók így meg tudják különböztetni a kismamákat a simán magyhasúaktól, pl buszon ha át kell adni a helyet :)

"A terhes nők miért fogják két kézzel a hasukat? Ha nem fognák, leesne?" (Vavyan Fable)

:)

Amúgy szerintem ez ösztönös dolog, minél nagyobb a pocak, annál inkább.

Szerintem meg ez a feltűnési viszketegség, bár lehet, hogy sokan vagytok annyira jóindulatúak és nem feltételezitek, de létező jelenség.. A munkahelyemen egy egyébként roppant idegesítő kolléganő konkrétan a pozitív teszttől vagy egy, vagy mindkét kezével a hasát fogva/simogatva járt-kelt. Különösen ha megállt valakivel beszélgetni. Én sportot űztem abból, hogy nem kérdeztem meg, mi van vele, csak a munkáról beszélgettünk, pedig nem győzte a képembe tolni a több mint félidőig meg sem látszó hasát... A fél cég rajta röhögött. Persze lehet mi vagyunk rosszindulatúak meg gonoszak, de egyszerűen nevetséges volt, nem pedig aranyos vagy akármi.

(Vicces volt, amikor a városban láttam az utcán sietni, akkor nem ért rá fogdosni a hasát...)