Mellőletek is eltűntek a barátok, vagy csak én vagyok ilyen szerencsétlen?

Amit az első írt abban van igazság.

Amúgy nekem egy barátnőm maradt meg.

Két gyereket nevelek egyedül és ennyire is maradt időm.

Egy is elég ha igazi.

Ha felhivnam, hogy holnap megyünk a Déli sarkra azt kérdezné mennyi ideje van osszepakolni.

Volt, aki lekopott, volt, aki nem. Az egyik barátnőmnek már azt is elmeséltem, hogy próbálkozunk, arra nagyon hülyén reagált, szarul kezelte, azt hittem, hogy ennyi volt, de aztán mikor megszületett a lányom, visszaállt normálisba. Később bevallotta, hogy egy olyan életszakaszát élte, amikor szeretett volna ott tartani, ahol én, de az ő kapcsolata nagyon meg volt rekedve, és irigyelt, rosszul reagált. Azóta annak a kapcsolatnak vége, szingli, nincs gyereke, de már kilábalt abból a szituból, nem is érdekli most ez a téma, nagyon jóban vagyunk újra.

Egy másik barátnőmmel egyszerre voltunk terhesek, 3 hónap különbséggel szültünk. Ő totál lekopott, pedig azt hihetné az ember, hogy a közösen megélt életszakasz még jobban összehoz, de nem. Ő teljesen beburkolózott a közvetlen környezetébe, az ottani új barátokkal (nemrég költöztek oda, 40 km-re élünk amúgy egymástól...), és senki és semmi nem érdekli a saját gyerekén kívül, beszélni is csak róla tud. Néha írogattam neki, hogy mizu, de mivel elég passzív volt, hamar lerázott, magától meg sose keresett, hagytam.

Egy lány volt még, akit gyerekkorom óta ismerek, ő gyakorlatilag személyes sértésnek vette, hogy gyerekem lesz, és ezentúl nem tudok majd vele akármikor elmenni iszogatni. Előre eldöntötte, hogy velem már úgyse lehet majd csinálni semmit, és eleinte próbáltam megmutatni neki, hogy ez nem igaz, de tett róla, hogy neki legyen igaza. Őt is szépen elengedtem.

A többi ember körülöttem normális maradt. Viszont lettek új barátaim is a szülés után, elkezdtünk a kislányommal baba-mama klubba járni, baba-mama tornára, ott megismertem tök jófej nőket, akikkel idővel barátok lettünk. A gyerekem már 2 éves elmúlt, nem klubozunk már, de velük azóta is hetente összejárunk gyerekestül. Most van a csapatban egy újszülött, a legnagyobb 3 éves, tök jól elvannak a gyerekek is együtt. Szóval ha megszültél, nem bezárkózni otthon, járjatok babás programokra, ismerkedj, így nem leszel magányos :)

Szia!

Mikor barátnőm bejelentette, hogy babát vár, nekünk is kicsit megváltozott a kapcsolatunk.

Egyáltalán nem volt semmi rossz érzésem ezzel kapcsolatban, sőt, nagyon örültem, hogy majd babázhatok. Viszont nem tudtam néha, hogy nem zavarom-e, hiszen mégis épp készülnek családdá alakulni a párjával. Úgy éreztem, hogy ő most valahol egy egész más dimenzióban van mint én, és sokkal fontosabb dolgokra kell most koncentrálnia, mint hogy leírja nekem azt, hogy mizu. De egy pár hét alatt rájöttem, hogy ő is ugyanolyan maradt mint én, sőt, néha jó lehet neki picit nem csak a babáról beszélni.

Közben kiderült, hogy én is kisbabát várok, szóval azóta pláne van közös témánk. :)

Szóval csak oda szerettem volna kilyukadni, hogy egyáltalán nem biztos, hogy ezt rosszindulatból teszik a barátok, lehet, hogy egyszerűen ők sem nagyon tudják kezelni a helyzetet, és még át kell állniuk fejben. :)