Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Terhesség » Akiknek az első terhesség...

Akiknek az első terhesség missed ab. -bal végződött, aztán most már van babája, mesélne, hogy hogy sikerült elfogadni a veszteséget és az új terhességnél nyugodt, boldog kismamának lenni?

Figyelt kérdés

meséljetek kérlek... múlt héten volt a missed ab.. első babánk lett volna... :(

3 hónap múlva próbálkozhatunk újra...

menni fog, hogy ne aggódjak majd örökösen?? hisz az sem jó!

Köszönöm


2010. máj. 23. 09:17
 1/8 anonim ***** válasza:
100%

Missed ab után én is aggódtam. Mióta terhes vagyok, azzal nyugtattam magam, hogy akkor most ő nem lehetne a pocakomban. Az első 12 hétben nagyon féltem, hogy minden oké legyen. Mióta már, láttuk UH-on is sokkal könnyebb elfogadni, hogy Ő lesz nekünk. Először nagyon furcsa érzés volt újra terhesnek lenni, de a legrosszabb az volt, amikor tudtam, hogy ha nem m.a. lett volna akkor születne.


Nekünk ahogy letelt a 3 hónap össze jött a mostani terhesség. 33. héten vagyok, remélem nem történhet baj vele.

Neked is menni fog! Kitartást Neked!

2010. máj. 23. 09:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/8 anonim ***** válasza:

Szia, nekem nem az első terhességem végződött missed ab-val, hanem a második és a harmadik. Tehát volt már akkor egy egészséges gyermekem - a vetéléseket mégsem sikerült földolgoznom azóta sem.

Én könnyen teherbe esek, csak valahogy kihordani nem sikerült a második és harmadik babámat.


Végül negyedszerre is terhes lettem, de gyógyszeres segítség kellett ahhoz, hogy őt ne veszítsem el. És így sikerült! Gyönyörűen, egészségesen megszületett a negyedik babóm!


Amúgy végig stresszeltem az egész terhességet - főleg a legkritikusabb első három hónapot.Épp emiatt soha többé nem szeretnék újra terhes lenni.


A két vetélésemet (8. héten történtek) azóta sem tudtam feldolgozni, mindennap eszembe jut a két meg nem született gyermekem, folyamatosan "üzenek" nekik. Az én esetemben egyértemű, hogy én "hagytam cserben" őket, az én szervezetemmel volt a baj.

Tudod, engem néha az vígasztal, hogy amikor elveszítettem a kis magzatokat, mindig azt kértem az "égiektől", hogy az elveszített kis lelkecske bújon a következő kis magzatomba, akit majd egyszer megszülök. De mivel nem vagyok biztos benne, hogy végül ugyanazt a lelkecskét kaptam-e, még nem sikerült elengednem a másik kettőt.

Amúgy nem vagyok vallásos, de hiszek valami felsőbb hatalomban, vagy magam sem tudom, miben.


Ha lehetne három kívánságom, az egyik biztosan az lenne, hogy megszülhessem az elveszített csemetéimet is.


De amúgy nagyon különbözőek vagyunk, több ismerősöm is van, akikkel beszéltemmár erről, és akik szintén vetéltek már, de ők ezerszer könnyebben túlléptek. Valahol irigylem őket. Nekem nem sikerült.

2010. máj. 23. 10:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/8 A kérdező kommentje:

Köszönöm az eddig válaszokat

a missed ab-ot én is úgy próbálom felfogni, hogy muszáj, ahhoz lehessen egészséges babánk, és hogy a méhem megfelelő lehessen ehhez.


Kedves második, örülök hogy végül sikerült a babó, azért jól végződött, kívánom, hogy sikerüljön idővel elengedni a babákat, én is a tegnap mondtam a Páromnak, hogy "jaj, vajon milyen lett volna...?" szerintem részben visszakaptad őket biztosan, de másrészt minden baba, és ember más...

Azt megkérdezhetem, hogy milyen gyógyszeres támogatás kellett??


Köszönöm és várok még tapasztalatokat

2010. máj. 23. 11:21
 4/8 anonim ***** válasza:
Két missed ab.-om volt. Egyik 8, a másik 10 hetes korban. Úgy végződött, hogy szakítottam a férjemmel. Nem bírtam elviselni az érzést, úgy éreztem egyedül maradtam a fájdalmammal, úgy, h nem ért meg. Nőként csődnek éreztem magam. Úgy fogtam fel, hogy még arra sem vagyok képes, hogy az alapvető biológiai feladatom ellássam. Pszichológushoz jártam, és az idő tényleg segít. Most a harmadik terhességem 40. hetében járok, az új párommal. Vele is véreztem az elején. De hiszek a sorsban, hogy ennek most jött el az ideje. A megfelelő társsal. Neked is sikerülni fog! Aggódás? Én a 13. hétig kb nem is mertem elmondani senkinek. Kivéve a párom, és a főnököm, mert amikor véreztem azonnal kórház, és általában munkaidőben... (utána már nem is dolgoztam).. Amikor a vérzések elmúltak, kezdtem megnyugodni. De akkor anyukám szomszédja 20 hetesen vetélt... Szóval valahol örültem, féltem is, de igazán a 20. hét után adtam át magam az érzésnek, hogy babát várok. a párom a 16. héttől kezdett örülni, de a 18.heti ultrahang után lett neki is igazán apatudata. Kitartást, lelkierőt, és sikeres próbálkozást kívánok neked!
2010. máj. 23. 12:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/8 anonim ***** válasza:
Szia!Sajnálom ami veled történt,nekem is volt egy vetélésem,mielőtt megérkezett hozzánk a mi kis angyalkánk.Mi a 12. heti UH-ra mentünk,mikor kiderült,hogy felszívódott a magzat.Még akkor este eltávolították a petezsákot.Végigbőgtem az egészet,és az utána köv. 2 hetet.3 hónap múlva elsőre összejött a babóca.Remegő lábakkal mentem minden egyes vizsgálatra.Végigizgultam az egész terhességet,úgyhogy számomra ez a 9 hónap merő rettegés volt.Csak a 4D UH után nyugodtam meg egy kicsit, de ott volt a félsz végig.Lánykám már 9 hós,rengeteg szeretetet ad,és imádom de a mai napig eszembe jut,amikor a doki közölte,hogy "anyuka itt bizony nincs baba":(
2010. máj. 23. 12:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/8 anonim ***** válasza:

Sajnálom, ami veled történt.

Én úgyanúgy jártam, mint a 2. válaszoló.

Egy egészséges babám született. Majd a 2. és 3. terhességem a 8. héten missed abbal végződött üres petezsák miatt. Most megint babát várok a 11. héten járok. De próbálok csak a jóra gondolni, hogy biztos oka van, hogy ez így történt, és most biztos minden rendben lesz. Ugyanakkor minden uh előtt nagyon izgulok, de hálistennek idáig minden rendben van.

Remélem te is hamarosan túllépsz ezen és újra babás leszel!

2010. máj. 23. 13:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/8 A kérdező kommentje:

Köszönöm lányok!

Szóval azért természetes lesz ha az ember nem tud teljesen elvonatkoztatni a múlttól, de gondolataink irányításával és bizakodással lehet javítani magunkon, hisz azt mondják a túlaggódás sem jó - csak valahogy kicsit a kettő együtt jár ugye.

És tök természetes, hogy uh előtt izgulunk (majd)


Köszönöm, viszont minden jót kívánok

2010. máj. 24. 17:31
 8/8 anonim ***** válasza:

Kedves Kérdező, a második vagyok, most vettem észre, hogy kérdezted, milyen gyógyszeres támogatásra volt szükségem, hogy végül kihordjam a babát.

Progeszteron pótlást kaptam, ugyanis kiderült, hogy sárgatest elégtelenség okozta a vetéléseket.

2010. máj. 24. 18:52
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!