18 évesen fel tudjuk nevelni a gyerekünket?

2. vagyok.

Valóban felelősségteljes gondolkodásról tanuskodik az a viselkedés, hogy a szülők nyakára szülnek egy gyereket a gyerekek.

Aki képtelen eltartani magát és otthon él, ő még gyerek. (Igen, lehet 40 évesen is valaki gyerek.) Továbbá nálam a felelősségteljes gondolkodás ott kezdődik, hogy képes felfogni a saját helyzetét és látni, hogy milyen lehetőségei vannak.

A kérdezőnek feltételezem nincs jövdeleme, nincs saját lakása, kb semmilyen keresete. Továbbá nincs szakmája, nincs munkatapasztalata és még a tojáshéj is ott van a fenekén. A barátnő hasonló cipőben járhat.

Ez számomra azt jelenti, hogy a nagyszülők fogják az unokát gondozni és foglalkozni velük, hiszen az apának és az anyának az életben maradásért kell majd küzdeniük minden áldott nap, mert hogy se szakma se munkatapasztalat nem lesz mögöttük. Ez főleg az anyának lesz nagyon nehéz. Ki akarj majd egy szakma és munkatapasztalat nélküli kisgyerekes anyát foglalkoztatni? Hülye lenne a cég.

Jah és akkor feltételeztem azt, hogy együtt maradtok. Erre nagyon kis esélyt látok, mert ahogy az ember elkezd dolgozni jelentősen megváltozik a személyisége (aka felnőtté válik részben). Ez egy tini szerelem és ezt úgyis kellene kezelni. Rengeteg feszültséget fog okozni a nincstelenség a mindennapi küzdés, a saját otthon utáni vágy és a baba. Erre nem vagytok még felkészülve, hiszen az jó részt az élet napos oldalát láttátok.

Ismételten leírom. Gratulálok sikerült téged jól bepalizni és jól el is ástad magad. Nagy eséllyel 20 évig nyöghetitek a gyerektartást.

A felelősségteljes viselkedéshez a terhesség elleni védekezés is hozzátartozik.

Vagy esetleg ti is a "Védekeztünk, de mégis terhes lett!!!" táborban vagytok?

Kérdező, arra nem lehet gyereket vállalni, hogy "18 éves vagyok, 2 éve járunk és szerintem a gyerekek cukik mi meg úgyis együttmaradunk, anyuék eltartanak".

Kívánom, hogy felérjetek a feladathoz mihamarabb! Jelen esetben gyereknek lesz gyereke: pár év múlva belátod majd, miről beszéltem.

Kérdező, rosszindulatú emberekkel nem éri meg foglalkozni. Gyakorira meg nem érdemes ilyen kérdést kiírni, mert értelmes választ keveset fogsz kapni, és még azt is lepontozzák.

Nem kis fába vágtátok a fejszéteket, de ha elég kitartóak, és felelősségteljesek vagytok, sikerülhet, ne hagyjátok, hogy a negatív vélemények befolyásoljanak benneteket. Nem lehet úgy nekiindulni az egésznnek, hogy úgy is szét fogtok menni, ne hagyjátok, hogy az ilyen negatív vélemények lehúzzanak benneteket. Természetesen benne van a pakliban, de nem lehet erre alapozni. Kívánom nektek a legjobbakat!! :)

(Várom a piros kezeket! :P)

A kérdésed az volt, hogy fel tudjátok-e nevelni a gyereket. Erre vagy igen, vagy nem lehet a válasz.

Aki nemmel reagált, annak te nekiesel. Most akkor ez hogy van? Ha biztos vagy benne, hogy meg tudjátok csinálni, akkor miért kell itt kérdezgetni - amikor kiszámítható, hogy a korotokból adódóan úgyis nektek esnek majd.

A kommentjeid alapján úgy gondolom,hogy gyerek vagy, tehát én is azt mondom, hogy nem ti, hanem a szüleid/szüleitek fogják nevelni és eltartani. A nevelés nem abból áll, hogy cuki és lehet babusgatni.

Olyanokra is gondolnotok kellene, hogy ha megszületik a baba, akár feszültség forrása is lehet közted és a barátnőd, vagy a barátnőd és a szüleid között.

Mindenesetre sok sikert kívánok!

Mik a terveitek a sulival, melóval, különköltözéssel?