Más is nehezen viseli a terhesség utolsó heteit?

Ne is mond.Én ma töltöttem a 32.hetet,de már alig várom,hogy vége legyen.Nagyon szeretném már látni,megölelni.Meg egyre nehezebb már,alig birok aludni,görcsöl a lábam,ég a gyomrom,újra kezd hányingerem lenni,sokszor alig kapok levegőt és már unatkozok is itthon.Hiába főzök,takarítok minden nap,nem tudok már mit kitalálni,Picikének is minden elvan készítve.Ráadásul itt az ősz,hamarabb sötétedik és tök egyedűl érzem magam.Sajna párom szakács , így éjszaka ér haza.Hát én így érzek. :(

De már csak 8hét.

Fel a fejjel Neked is:)

Ancsy

Én 33 hetes vagyok és jó két hete ugyanezt kérdeztem szinte itt.

Nézd meg: [link]

Egyébként igen, más is nehezen viseli, a saját nevemben beszélek. Annyiban jobb a helyzetem az első hozzászólóhoz képest, hogy én ameddig tudtam dolgoztam, majd közel egy hónapig nyaraltam, kirándultam és úgy szerveztem a dolgaimat, hogy van bőven tennivalóm.

Nagyjából nekünk is megvan már mindenünk, de még semmi sincs összerakva, mosni is csak két hét múlva kezdek el és a berendezkedést is csak utána. Amennyit tudok mozgok, sétálok, járom a város, kutyával sétálok és a férjem is koradélutántól itthon van, nagyon sok barátunk jár hozzánk, szinte soha sem vagyok egyedül. Ugyanakkor meg fizikailag börtönnek érzem néha a testem. Imádom már most a babám, de nagyon várom, hogy megszülessen. Lassú vagyok, nehézkes, sok dolog van, amit megcsinálnék, pörögnék, de nem bírok, a felénél elfáradok és emiatt legszívesebben visítanék néha. Az éjszakáim pedig szörnyűek, a gyomorégéstől napi 4 órákat alszom, egyébként meg járkálok és tv-zek egész éjjel és várom a reggelt.

És igen, egyre többet gondolok arra, hogy milyen lesz, ha már itt lesz velünk a kisfiúnk. Ha minden terv szerint megy, akkor nekem 37. hétig van programom, de már most félek kicsit attól, hogy ha túlhordom, akkor mi a nyavalyát fogok azokban a hetekben csinálni. Szerintem borzasztóan türelmetlen leszek.

Én ilyentájt voltam a legjobban:-) Semmi bajom nem volt, ami volt nehézség, az is eltűnt ebben az időben. Aztán kimaradtam minden kellemetlen tünetből, hála az égnek, tehát én könnyen viseltem.

Tarts ki, még van vissza egy kicsi, és hidd el, a babád láttán azt fogod mondani, ez mindent megért.-)

Szia,

Én is 33. hetes vagyok, a 23. héttől táppénzen. A párom 5 körül szokott hazaérni, úgy hogy egész nap unatkozok.

Az unalom mellé türelmetlen is vagyok, már nagyon szeretnék babázni. Most már határozottan terhesnek érzem magam: A hasam ugyan nem annyira nagy, de a cipőkötés már necces, reggelre a térdem, ujjaim bevizesednek, alig tudom behajlítani, ég a gyomrom, a baba egész nap pörög, és elég erőteljeseket rúg az oldalamba, fáradt, nyűgös vagyok, és néha elég hisztis. Úgy hogy, igen, elmondhatom, nehezen viselem. De már csak pár hét. :-) Kitartást neked is!

Szia!

A 35. héten járok már, éjszakánként keveset alszok, rengeteget iszok és a vécére is sűrün járok pisilni. Ha az egyik oldalamra fordulok, akkor is mocorog a fiam, ha a másikra, akkor is. Ha végre elkezd csendesedni és elalszik, akkor meg az én drága férjem kezd el horkolni, amire a kisfiam megint felébred és kezdődik minden előlről... De nekem így is jó, nem unatkozom és nem is tudnék, mert van egy 5 éves fiam és egy 3,5 éves lányom, akik minden ídőmet kitöltik, annak ellenére, hogy oviba járnak. Fogászatra is csak most tudok menni, mert irdatlanul hosszú a sor, de addig is tudok olvasni egy kicsit. A férjem csak este 6 után ér haza, így aztán sokminden marad rám.

Én az éjszakákat viselem nekezen, illetve ha sétálni megyünk, pl. hegynek (dombnak) felfelé, akkor bizony nehezen tudok levegőt venni. Pedig alig híztam valamit a terhesség alatt.

A legjobbakat kívánom neked!