Csináltassak amniocentézist, jó kombinált teszt eredmény után?

A kombinált teszt csak valószínűségszámítás, az aminocentézis (vagy a CVS) diagnózis. Az invazív vizsgálatok kockázata sem olyan óriási, mint ami a köztudatban él, ha minden előírást szigorúan betartanak a beavatkozást követően (nekem három terhességemnél is volt, egyszer sem veszítettem el a babámat tőle). Viszont az tévedés, hogy az UH-n minden látszik. Állítólag 70%-ban szűri az UH a genetikai rendellenességeket (ezt ha jól emlékszem a híres dr. Hajdú Krisztina írta le). Én nem mertem kockáztatni, mert 38 felett akkora az esélye a kromoszóma rendellenességeknek, mint az amnió (vagy a CVS) miatti vetélésnek.

De nem fognak kényszeríteni, hogy megcsináltasd a mintavételt, legfeljebb a terhességed végéig halálra izgulod magad, hogy egészséges lesz-e a babád.

40 évesen estem teherbe és az orvosommal ill. genetikussal egyetértésben kihagytam a kombinált, integrált és egyéb teszteket, mivel mindannyian elmagyaráztak, hogy az csak egy kockázatbecslés, nem sok köze van a valósághoz. Biztos eredményt CSAK az invazív vizsgálatokkal kaphatsz.

Tény, hogy van némi kockázata, de eléggé elenyésző (1-2%-ra becsülik a vetélési kockázatot, de ebben ugye benne vannak azok is, akik a vizsgálat nélkül is elvetélnének, szóval objektíven max. fél százalék lehet, akik kifejezetten a vizsgálat következtében vetélnek el).

A te korodban nagyobb az esélye a genetikai rendellenességnek, mint a vetélésnek, ezért javasolják az invazív vizsgálatot.

Szerintem azt célszerű tisztázni magaddal (magatokkal), hogy vállalnád-e a babát akkor is, ha genetikai rendellenességgel születne. Mi a párommal biztosan tudtuk, hogy nem (van már egy fogyatékkal élő gyermekem, ezért nem volt kérdés a dolog - annak ellenére, hogy őt nem cserélném el 100 egészségesért sem, azért vitathatatlanul nagyobb felelősséggel jár, mint egy egészséges gyermek). Másrészt épp a korom miatt, hiszen biztosan tudnék szeretni egy Down-szindrómás babát, de mi lesz, ha én nem leszek?! Szóval én egyértelműen a chorinonboholy-biopszia mellett döntöttem. Aztán a sors eldöntötte helyettem a dolgot: a 12. UH-n kiderült, hogy a babának élettel összeegyeztethetetlen fejlődési rendellenessége van (nem genetikai eredetű), így a CVS-re már nem is került sor. De most sem döntenék másképp, mennék CVS-re, ha úgy adódik. Már csak azért is, mert a Bajcsyban, ahol genetikán voltam, olyan hozzáállást tapasztaltam a szakemberek részéről, ami igazán üdítő a mai egészségügyi állapotok között. Minden elismerésem az övék!

Én 40 éves vagyok, csak uh-ra és PrenaTestre mentem. Negatív lett, nem hogy amniót nem kell csináltatnom, de még genetikai tanácsadásra se kell mennem.

A Prena pont olyan megbízható, mint a szúrós vizsgálatok, de nincs kockázata, anyai vérből van az is. Hátránya, hogy nagyon drága, de én sem akartam kockáztatni. Megbízhatósága ellenére, ha pozitív, és el akarod vetetni a babát, mindenképp kell amnió, de szerintem akkor már úgyis szinte mindegy.

Az aminónál az 1-2% kockázat csak az azonnali vetélésre vonatkozik, hogy hány koraszülést okoz, azt senki nem vizsgálta, pedig okoz azt is bőven.

Ha nem tudtuk volna kifizetni a Prenát, de alacsony vagy közepes lett volna a kombinált kockázata, én akkor sem vállaltam volna az amniót, semilyen orvos kedvéért.

Alacsonnyal szerintem pláne nem érdemes kockáztatni, hiszen a kombinált az életkori kockázatot is számolja, tehát a te eredményed nagyon-nagyon jó, mert még úgy is alacsony, hogy lehúzta az életkorod.

De jól mondod, a te felelősséged, bárhogy is döntesz.

Én is a prena tesztre eskuszom!:) igaz, hogy majdnem 200 ezer volt, de semmi kellemetlensegem nem volt egy vervetelen kivul! 35 multam mikor csinaltattam.

Ha egyszer ujra terhes lennek, ismet prenat csinaltatnek.