Élelmiszer boltban meddig dolgoznátok?

En felszolgalokent a 38. hétig. Ott is kellett emelni, hajolni, talpon lenni.

Addig kell dolgozni, amíg bírod.

36. het korhazban noverkent 12 oraban.

A terhesseg nem betegseg.

1. És még véletlenül sincs köze a 12 órázásnak a koraszüléshez, mi?

2. Te erre élvezel, hogy közvetve ki tudsz osztani másokat, akik esetleg táppénzre mennek, érezzék már rosszul magukat, mert a terhesség nem betegség.

Á, tudod mit? Süllyedj el.

Kérdező: amíg bírod. Ha nem megy, ne erőltesd.

Szia!

Mivel saját bőrömön tapasztaltam meg a koraszülés "élményét" 33 hetesen, így ha újrakezdhetném biztos hogy elmentem volna táppénzre előbb... Igaz nem boltban dolgozom, de az igencsak súlyos ládákat én is emelgettem, meg rengeteget hajoltam...

A 21. hètig dolgoztam. Pèksègben kasszáztam, ès feltöltöttem. Ez kb 100 kg kenyèr, plusz a pèkáruk, hajnali 3:30-as kelès...

Sokat kemènyedett a hasam, ès reggelente olyan alacsony volt a vèrnyomásom, hogy szèdelegtem. Párszor így elcsúsztam a lèpcsőkön (lisztes is volt, meg jó nagy hajtás), de hál' istennek csak fenèkre huppantam. Szóval legnikább a balesetveszèly miatt egyeztünk meg így a dokival.

Nem bántam meg, mert kb 25. hèttől már azt kèrdeztèk, hogy mikor szülök már meg, meg hogy hány baba van a hasamban. Bár a mozgásban nem korlátozott, ès fitt maradtam az utolsó hetekig, èn fèltettem a hasamat. Mert egy dolog az, hogy èn vigyázok, de egy munkahelyen elkrülhetetlen a sietsèg, vagy a vevők,kollegák kapkodása. Az ő fejükben nincs az állandó ! ,hogy vigyázz! (Az egyik pèk srác pont a hasamnak ütközött egy tálca kakaóscsigával egy kanyarban...)

(Nekem a biciklizès is ilyen volt. Azt is a körül hagytam abba. Nem magamban voltam bizonytalan, hanem a többi közlekedőtől, a balesetveszèlytől tartottam.)