Akik 40 évesen vagy afölött szülnek, nem félnek hogy már idősek lesznek amikor a gyerekük például betöltik a 18-at, vagy mit gondolnak erről?

Nem félnek. Sokan ilyenkor tudnak családot alapítani különböző okok miatt. Most azért ne legyen gyerekük, mert a többi szülő fiatalabb náluk?

Szerintem teljesen rendben van, ismerek ilyet és rendben van önmagával.

Nem.

En a harmadikat 33 evesen szultem. 40 vagyok, szerintem nem vagyok oreg, beleferne meg egy baba, de eleg harom.

hány éves vagy,hogy gy 58 évest már temetni akarsz?

15?

Úgy látom, mi kivételek vagyunk: mi sokat beszéltünk erről a férjemmel. Nekem volt már 1 gyerekem az előző házasságomból, neki nem. Nagyon szeretett volna, de ez komoly ellenérv volt. 45 és 42 évesek voltunk, amikor megszületett a kislányunk. Pár napja volt az 5. születésnapja. Nagyon boldogok vagyunk, hogy így döntöttünk.

Hiba lett volna, ha ez a fantasztikus élmény kimarad a férjem életéből, csak mert későn találkozott a (számára) tökéletes nővel :-)

Én pár hónappal a 40 előtt fogom szülni a negyediket.

Én úgy voltam vele, hogy 40-el már nem akarok szülni, de nem annyira a gyerek miatt, hanem magam miatt.

Mostanában én is elnézek egy-egy babakocsit toló nőt, és bizony nem tudtam eldönteni, hogy anyuka vagy nagymama tolja a kocsit. Sőt az oviban is jártam úgy, hogy egy csoporttár gyerek anyját lenagymamáztam, a saját gyerekemmel beszéltünk, és közben. Aztán derült ki, hogy hoppá, ő az anyuka. Hát van ilyen.

Azt gondolom, hogy nem kiszámítható előre a jövő sohasem.

Barátnőm sajnos 43 évesen elhunyt rákban, 3 kicsi gyerek maradt a férjére. Más meg vidáman unokázik 80 évesen.

Nagyon függ ez az eredeti helyzettől.

Én most úgy tervezem, hogy szülés után magam is életmódot váltok picit. Szeretnék többet sportolni, mozogni, hogy kondiban maradjak. A külsőmmel szerencsém van, épp tegnap hüledezett egy eü dolgozó.

Viccesen jött ki, mert mondtam, hogy van egy miómám és az nagyon fáj így terhesség alatt.

Mondta hogy neki is volt, és ki kell azt venni, mert hát nem ilyenkor okoz gondot, hanem 40 évesen.

MIre mondtam, hogy "ajjaj, mert fél év múlva 40 leszek". :D Tátva maradt a szája...

Na de nem gondolom, hogy ez lenne a mérvadó, hiába fiatalos az arcom, a testemet kell fitten tartani.

Szerintem ha valaki vágyik ennyi évesen babára és összejön, akkor egyszerűen úgy kell felfogni, hogy így hozta az élet, és a legjobbat kihozni belőle.

Mert ott a kapcsolat minősége is, ami fontos.

Hiába van valakinek fiatal anyukája, ha pl. nincs szoros kapcsolat, talán tartalmasabb útravaló lehet egy fiatalnak az is, ha 25 évesen elveszíti az anyukáját, de addig sokat kapott tőle.

És nem utolsó sorban próbálom úgy terelni a gyerekeimet, hogy testvérként később támaszai legyenek egymásnak.

Amúgy meg jók az esélyeim, a felmenőim 90-en is túlmentek női ágon.

Jó sokat írtam, a lényeg, hogy sok szempont van, és nem lehet általánosítani, mindenkinek magának kell ezt látni.

az én szemszögemből nézve nem is az a baj ,hogy már pl 58 lennék mire 18 lesz hanem, hogy hanem mire a gyerek is abba a korba ér hogy gyereket vállal már nem tudnám kiélvezni a nagymamaságot,esetleg már segíteni sem tudnék úgy..- hiszen kb 75-80 éves lennék (ha megérném)

Az anyukám engem 20 évesen szült,és 25 évesen az elsőt,és nagyon élvezem meg az unokájuk is hogy ilyen fiatal mamájuk van és részt vesz az életükben.

De persze nem ítélem el aki 40 felett vállal gyereket,pláne ha valamiért akkora jött csak össze,de én nem szeretnék 40 felett már szülni