Második baba de nem tervezett, most teljesen depressziosnak érzem magam, és ez miatt rossz embernek, nem tudok megküzdeni a gondolattal de elvetetni se tudnám?

#1, #4, #10 vagyok latod a hormonok is eleg sokat bezavarnak, de orulok hogy tisztul a kép es hidd el elhiszem hogy nem konnyu .. Mert elkepzeltel egy jövőképet amit most teljesen at kell alakítani, de ugy latom talpraesett es ügyes vagy😉 csak igy tovább es vigyi magatokra.

Szia! nagyon értelek. Én most vagyok 27+3 hetes de még mindig küzdök. Bár némileg más a helyzetem de a lelki gondjaidat értem. Nekem sem tervezett baba volt. Van már egy 4 éves kislányom aki a mindenem. Gyönyörű terhességem volt vele. Igaz a szülés borzalmas volt, még a szülés orvos is meglepetten állt,hogy ezt valaki kibírta műtét nélkül. De sosem riasztott vissza egy újabb babától. Elváltam 3 év múlva és egyedül maradtunk. Az élettársamtól lettem terhes. Először nem örült neki azt mondta idézem " na sipirc abortuszra " Ledöbbenve álltam a bunkósága előtt.Úgy gondoltam nem tartom meg egy ilyennek.Majd mikor lelkileg már készültem az abortuszra közölte hogy mégis tartsuk meg. Ekkor voltam 6 hetes.Aztán 2 hét múlva mégse kell neki a baba. lelkileg akkora már elengedtem a babát a sok kínlódástól. Belevágtam az abortuszba de végül az utolsó pillanatban nem tudtam meg tenni. Pasit elzavartam baba maradt. Most a lányommal együtt várjuk a hugit. Család segít és a volt férjem is rendesen áll a dologhoz. Szeretem én ezt a babát is. DE a terhességem igazi teher, nap mint nap küzködök. Nem tudom elfogadni a rosszul léteket,hogy gyenge vagyok. Mindentől parázok és utálom az egészet. Nem a babát hanem az állapotomat. Nekem most nincs abban szép hogy rugdos mert fáj és kellemetlen. Szülnék már holnap ha lehetne. Én eleinte annyira ki voltam hogy 2 hónapig nem is beszéltem arról hogy terhes vagyok. Már jobb azért de szülnék nagyon. Nagyon megvisel ez az állapot. Megértelek, de neked más. Látod apa várja és lesz kistestvér is. Belerázódsz és jobb lesz. Kitartás ez a zűr is elmúlik egyszer.