Rettegek a vetéléstől! Mit tegyek?

Szerintem mindenki fél valamennyire ettől. Nekem már volt egy vetélésem fél éve, most újra babát várok elvileg a 9. hétben vagyok utoljára 7 hetesen láttam, akkor még minden oké volt. Nagyon félek, de muszáj úgy hozzáállnom, hogy másképp nem lehet, úgyhogy sikerülnie kell.

Az a helyzet, ha parázol és nem akar megmaradni, úgysem marad meg. Légy nyugodt, azzal segítesz a legtöbbet. Gondolj arra, hogy miért lenne baj? Elvileg neked még nem volt vetélésed.

Szia. En is felek! Nekem is fel evvel ezelőtt volt egy vetelesem, 7hetes voltam.

De sikerült a picur újból,ma vagyok 10hetes! :)

Nekem is ket het az uh-ig. En egy hete voltam orvosnál,akkor minden rendben volt.

A el evvel ezelőtti baba ra annyira ra paraztam,folyton agyaltam,hogy vajon ott van e...hogy nem tudok semmit rola...tiszta idegbeteg voltam,annyira aggódtam,féltem. Most nem. Mert tudom,hogy minden rendben lesz,igy akarom,es nagyon bízom ,hogy ugy is lesz! Nyilván ilyenkor mindenkiben van felelem. Ha nem bírsz ko ket hetet varj csak egyet,es menj el orvoshoz. En voltam 6+3htesen es 7+4en is. :)

Hány eves vagy amugy? :)

Nem féltem az első terhességnél, az ember úgy gondolja, velem ez nem történhet meg. Főleg, hogy a társadalom hallgat a dologról, csak a vetélésem után derült ki, hogy pl. anyósom 3-szor elvetélt, de előtte hallgatott róla.

Aztán, a 9. héten elvetéltem, azóta egy másik ember vagyok szerintem. Két barátnőm már megszülte ugyanolyan időben fogant gyerekét, sokat gondolok rá, hogy...de ugye ahogy mondják, ha nagyanyámnak bajsza lett volna...

A vetélésem utáni terhességet most végigrettegjük (oké, volt amniocentézisem meg egyszer egy vérzés, de amúgy a magzat teljesen jól van), így kb. nincs okunk rá...de mégis.

De a mai napig minden pisilésnél csekkolom a vécépapírt, nem mintha tudnék bármit tenni, ha véres lenne...

Szerintem ne aggódj előre! Az senkinek sem jó (de nyugi, ha mégis félsz, nem árt az embrió fejlődésének, nehogy ez zavarjon!!!). Majd, ha meghallod a szívét dobogni, később a 12 hetesen az arcát, aztán érzed mozogni, már sokkal emberszerűbb lesz, felfoghatóbb az egész.

34hkm

Kedves kérdező ! Lehet kegyetlenül hangzik, amit mondok (ez úton elnézést azoktól is, akiket ez érzékenyen érint), de egy rendesen megtapadt, beágyazódott embrió, nem lökődik ki csak úgy ukkmukkfukk. Annak a legtöbb esetben oka van. Nem hiába tartja magát a régi mondás, miszerint egy nő két dologért tesz meg mindent: hogy legyen gyermeke, illetve hogy ne. Egész iparágak épültek anno a magzatelhajtásra. Nem megy az olyan könnyen. Gondolj arra, hogy ez egészséges terhességnél, ha minden rendben van, nem esélyes, a legtöbb esetben a természet tudja a dolgát. Ha nem mész el díjugratni vagy gátfutni, nem teszed ki magad semmi kockázatnak. Tudom, miként hangzik és azt is, hogy sokszor világ omlik össze, mikor a hőn áhított terhesség nem marad meg. De. Ha akkor nem is vígasz, pláne annak, aki sokadjára próbálkozik, mégiscsak józan ésszel be kell látni, hogy okkal történt így. Nyilván ezt beismerni a legnehezebb, illetve itt nem térek ki azokra, akik valamilyen betegség, vagy egyéb kockázati tényezők mellett vállalják a terhességet, ott más a helyzet. Nyugodj meg! Minden rendben lesz!

Nekem két fiam van, a kisebbik koraszülöttként, 27 hétre jött a világra. Ott sem voltak okok. Tüdőgyulladást kaptam. Én. Megrepedt a burok és nem volt visszaút. Kevesebb mint egy kiló volt, mikor megszületett, most makk egészséges és semmi jele annak, honnan indult, valószínűleg azért, mert egészséges terhesség volt, rendesen fejlődő magzattal/babával és egy külső körülmény jött közbe. Nehéz elfogadni a tényket és velük együtt élni, de az esetek többségében a dolgok okkal történnek. A legjobbakat és ha ez most nehéz is, nyugodj meg, biztosan minden renben lesz! Egészséget, erőt, kitartást kívánok és boldog (nem aggódó) babavárást!

Én kétszer vetéltem egy év alatt, 10. és 16. héten.

Most 30 hetes terhes vagyok, az UH-ok előtt a 16. hétig kezem-lábam remegett, és hiába mondták az első trimeszterin, hogy minden rendben, még egy óra volt, míg megnyugodtam. A 16. hétig volt a legrosszabb. Nem tudom, hogy lehetne megnyugodni. Talán ha arra gondolsz, hogy minden megtörténhet, akár az is, hogy minden rendben lesz. És bizony én is a mai napig megnézem a vécépapírt.

Az pedig nem vigasztal valóban, amit az előttem író taglalt, akármilyen jól hangzik.

Egyet értek az előttem szólóakkal. Én mindkét terhességem előtt elvetéltem. Csak utána vettem észre, hogy szinte minden nő a környezetemben elvetélt már mielőtt végül megmaradt a babája. Nagyon gyakori a korai vetélés. A természet így löki ki az életképtelen magzatokat. Kegyetlen tudom, de hidd el jobb ha nem születik meg az ilyen magzat. Gondolom egészséges babát szeretnél, akkor pedig bízz a természetben.

És igen, borzalmas dolog a WC papíron látni a vért mikor terhes vagy. Sajnos sokszor volt rá alkalmam. Amikor elvetéltem...ilyenkor persze sokkolva voltam, de utólag rájöttem, hogy "igen elment a babám, de legalább találkozhattam vele és elbúcsúzhattam tőle". Illetve többször is vérezni kezdtem már nagyobb terhesen, ilyenkor meg rohanás a kórházba és rettegni mi fog történni...

De hidd el, sajnos semmit nem tudsz tenni. Persze ne most kezdj el extrém sportolni, ne igyál alkoholt és ne drogozz...de a normális egészséges életen kívül nem tudsz mit tenni és jól is van ez így. Az a pici baba, ha neked van rendelve, tutira meg fog születni makk egészségesen.

Meg hát most még 35 hétig akarsz rettegni? Erre akarsz emlékezni majd vissza sok-sok év múlva? Vagy inkább arra, milyen izgatottan vártad a kis csöppséget, milyen boldog voltál...vagy éppen milyen bajod volt éppen a millió terhességi tünet miatt. :-))) Ez a lényege a terhességnek, erre koncentrálj! Egy nő életében csak párszor van ilyen, élvezd ki minden részletét, minden jó és minden "jajj már megint pisilnem kell" pillanattal együtt. :-)

Még egy dolog, szerintem menj el orvoshoz ne várj vele. Ilyen korai terhességnél nagyon fontos tudni, hogy nem e méhen kívüli a terhesség, és ezt már most látják.

Sok sikert és boldog babavárást kívánok.