A régi időkbe milyen volt terhesség, szülés kismama vizsgálatok, divatok?

Mennyire "régi időkbe"?

20 éve, vagy 70?

szia! Anyukám 1982-ben szült engem Debrecenben, a Klinikán. Őneki csak rossz élményei vannak, konkrétan semmit nem mondtak neki soha, uh alatt el kellett fordulnia!!! Nem nézhette a monitort. Csinálták a vizsgálatot, azt se mondták, mi micsoda....Csak úgy bejött a doki, csinálták az amnioszkópiát neki naponta, mas már az sincs, vagy legalábbis nem olyan sűrűn. Azt érték el vele, hogy 30 éve, mióta megszületett a húgom, nemvolt nőgyógyásznál...

Mondanom sem kell,engem is félt. Jobban, mint kellene. 33 hetes terhes vagyok, természetes úton fogok szülni, és már a terh4ességem, elején elkezdte mondani az áldást...hogy halálfélelme volt, hogy mennyire fáj egy vizsgálat, stb stb.

Én eddig nem tapasztaltam rosszat, és megpróbálom figyelmen kívül hagyni azt, amit mond. Csak nem egyszerű.

Ezért jártam mindig a tudta nélkül nőgyógyászhoz. Elmentem egyedül melluh-ra is, mindenhova. Ő úgyis mindenre azt mondja, hogy fáj. Még egy hüvelyi uh-ra is....

Szegény, jól elrontották ott Debrecenben...

Én a hetvenes években láttam meg a napvilágot az azóta már bezárt Schöpf-Mérei kórházban.

Anyámat halálra szekírozták, ijesztgették a terhessége alatt, mert egy koraszülés és egy halvaszülés után vállalt be engem 39 éves korában. Persze nem volt ultrahang, így csak találgattak, azt sem tudták fiú leszek-e vagy lány. Anyám minden terhesgondozásról sírva ment haza, mert az orra alá dörgölték hogy felelőtlen, és hogy én meg down kóros leszek biztosan.

Végül a 38. hétre születtem meg sürgősségi császárral, közel 4 kilóval és egészségesen. Viszont szerencsétlen anyámra annyira ráhozták a frászt, hogy elköttette a petevezetékét és nem lett kisebb testvérem.

Azért hála az égnek, sokat fejlődött az orvostudomány azóta...