Komolyan, aki babát vár, az kész, ennyi, nem csinálhat konkrétan SEMMIT?

Azért korizás és sielés közben lehet akkorát esni, hogy még egészséges terhességnél is baj lehet...

Mondom ezt úgy, hogy 41 hetes terhesen aktivan pingpongoztam a barátokkal, simán forgóztam velük, ahogy kell. Jó tudom, ez nem olyan menő sport, mint a sielés vagy a korizás, de azért elég rendesen mozgunk közben :)

Amúgy az utolsó mondatod nem állja meg a helyét, mert pont a munka az, ami alól sokan egyből kivonják magukat, a terhességre hivatkozva és utána 8 hónapot ülnek otthon facebookozva, forumozva és blogolva...

Persze, tisztelet a kivételnek!

Nem olvastam a válaszokat.

A várandósság nem betegség, persze, hogy meghívhatod programokra. Vannak viszont dolgok, amiket nem árt egy nőnek ilyenkor figyelembe venni, ide tartozik pár mozgásforma, főleg, amiken eleshet, megütheti magát, ez ugyanis vetélést okozhat, a korcsolyázás és a síelés ezért nem jó ötlet. De van sok más program, amit lehet helyette csinálni.

Pár dologra kell csak figyelni a mindennapokban (pl. van pár dolog, amit nem kellene enni, mert veszélyes következményei lehetnek a magzatra nézve), pl. steaket enni ne most hívd.

Wellnessfürdőbe szintén ne, mert sem a meleg víz, sem a szaunázás nem jó ilyenkor, vetélés, fertőzések, illetve később túlmelegedő magzatvíz miatt.

Aztán kb. ennyi. Annyival érdemes még számolni, hogy esetleg többet kell pisilnie, ezért jó, ha van a közelben wc. Valamint a terhesség második felétől már légszomja lehet, pl. lépcsőzéstől, de egy hosszabb bevásárlókörúttól is akár. Ezt viszont mindenki magának érzi, hogy mennyit bír.

34hkm

Én szerintem a vállalt program attól is függ, hogy mennyire ért hozzá az illető... Nyilván egy tök kezdő ne menjen el esni-kelni, de én például 10 évig versenyszerűen szinkron korcsolyáztam. A hozzám hasonló kismamák még sokszor edzésre, fellépésre is jártak hobbi szintű csapatokhoz (mivel már évek óta nem estek el, semmivel se veszélyesebb, mint futni menni). Én közönségkorcsolyázni simán elmennék, mert az számomra nem megterhelő és nem is veszélyes, hiszen értek hozzá. Edzeni is jártam volna még, ha nincs reggeltől estig hányingerem. Persze aki sose volt, az ne most tanuljon meg.

A síelés kicsit durván hangzik nekem is, de ha már hazajött úgy, hogy semmi baja, akkor igazából mind1 is.

Programokra is eljárunk a férjemmel, barátokhoz késő estig, vagy a városba vacsorázni, moziba, esetleg sörőbe (nyilván én nem iszok). Például voltunk egy nagyon jó sörözőben, és volt finom alkohol mentes sörük, nekem is tök jó volt.

Máskor meg sétálni se megyek el a párommal, mert fáradtnak érzem magam.

Nekem külön jól esik, ha a barátok nem úgy kezelnek, mint valami beteget, hanem hívnak engem is. Maximum ha úgy érzem valami nem fér bele, akkor nemet mondok.

Illetve nálunk annyi a szabály, hogyha mondom, hogy elfáradtam vagy ezt már nem bírom, akkor indulunk haza.

Hozzátenném ennyi erővel szexelni se lehetne, vagy dolgozni menni, takarítani... Van aki szerint ezeket se lehet. Nyilván vigyázni kell sok mindennel, de azért nem áll meg az élet. Sokkal nagyobb gátakat szab a saját fáradtságunk, mint amit valóban nem lehet. (12 hkm)