Ismertek olyat, aki nem volt egy anyatípus, óckodott a gyerekektől, mégis jó anya lett belőle? Van egy saját sztori véleményekre lennék kíváncsi!
Van a férjemnek egy huga,30 éves. Tegnap kiderült,hogy 5 hetes terhes.
A párom teljesen kiborult,hogy a huga teljesen alkalmatlan az anyaságra és,hogy az apa is link. Ő 34 éves. Londonban dolgoznak. A lány kozmetikus a pasi egy gyárba dolgozik. Tény,hogy későn érő típusok mind a ketten. Eléggé óckodtak a gyerekválalástól. A sógornőm mindig mondta h neki nem kell gyerek,a sógor viszont már szeretett volna. Kiszállásos módszerrel védekeztek így várható volt,hogy idővel be fog csúszni.
Ez miatt kicsit összeszólalkoztunk a férjemmel. Én úgy gondolom,hogy felfog támadni bennük a szülői ösztön. Főleg az anyába. Arra is gondolt a férjem,hogy majd a pasi nem fogja bírni a gyűrődést és ott fogja őket hagyni. És majd akkor a mamára és rám szakad minden ő meg pénzelheti őket.
Ismertek ilyen párokat?
Én bízok bennük és örülök neki,hogy az egy évesemnek lesz egy unokatesója ilyen kis korkülönbséggel.
Hogy megragadjam a lényeget: miért szakadna rád minden, ha lelép a pasi? És miért nektek kéne utána eltartani őket?
Amúgy ismerek jó és rossz példát is sajnos.
Szerintem arra, hogy egy nem kimondottan anyatípus nőből jó anya lesz ugyanannyi az esély, mint arra hogy nem. erre is arra is van példa. Ha saját példa érdekel, a férjemnek két nővére van. egyik sem volt anya típus, későn érő, bulizós, lusta....
kb. egyidősek a gyerekek, 1 és-2 gyerek van náluk. Az egyik tesója, az egy gyerekes nagyon belejött ebbe, tényleg szeretettel veszi körül a lányát, és felnőtt a feladathoz. A másik tesója, ahol 2 gyerek van ugyanolyan életet él amilyet azelőtt. Arra sem képes, hogy időben felkeljen, állandóan elkésnek még az oviból is. a háza ugyanolyan csatatér mint azelőtt. a gyerekekhez türelmetlen, de az elvárásai óriásiak velük szemben. És sajnos én azt látom, hogy a gyerekek életét igazítja az ő saját, korábban megszokott életviteléhez. pl. ha kávézni van kedve a barátnőjével, akkor átviszi a gyerekeket is, hiszen a barátnőjénél is van mese csatorna.
Úgy goldolta a férjem,hogy mivel nekünk van egy gyerekünk majd nekem kell vigyázni gondoskodni a gyerekről,mert ha szétmennek akkor tuti hazaköltözik. A nagyszülők már idősek. Ő meg elég kicsapongó életet él. Haverok,buli,fanta. De én ezt nem itélem el. Addig tegye ezt az ember amég van rá lehetősége. Továbbá ha megszül 1-2 évig nem igazán tud dolgozni baba mellett így a párom gondolata az,hogy majd neki kell anyagilag támogatnia,mert az apa nem fogja.
Nagyon a falra festette az ördögöt. Azzal érvel,hogy nagyon ismeri a hugát én meg nem,mert nem sokat találkoztunk és 100%-os benne,hogy így fog történni.
Én viszont remélem,hogy kellemesen fog csalódni!
Szóval azt feltételezi a testvéréről hogy ha gond van, akkor lelép és sorsára hagyja a gyereket? Ez azért elég durva.
Angliában nincsenek otthon a nők évekig, 6-8 hónapos kortól fog tudni dolgozni.
Nem is értem, hogy lehet így hozzáállni hogy ő biztos lelép.... Ráadásul azt is természetesnek veszi, hogy onnantól majd te neveled a gyereket - ezzel kapcsolatban talán neked is kéne hogy legyen szavad.
Az utolsó mondatodig azt hittem irigy a férjed de látom van nektek is. Hát érdekes egy reakció. Bár nem ismerem a húgát, vannak tulajdonságok amiben lehet változni és van amiben nagyon nehezen.
Igen, egy barátnőm mindig azt mondta, hogy nem akar gyereket. Aztán meglepődve hallgattam, amikor 2 évvel később azt mesélte, hogy egy jó éve nem jön nekik össze. Két és fél éves a gyerek, a barátnőm jó anyja, legalábbis úgy tűnik. :D pedig rossz gyerekkora volt, apa nélkül, alkoholista anyával szóval még azt se lehet mondani, hogy értelmes "minta" mellett nőtt fel.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!