Van rajtam kívül itt olyan kismama aki bizonytalan volt?

én nagyon szerettem volna babát, de mikor meglett, a férjemről kiderült h ő nem annyira, engem nagyon elbizonytalanított, bár úgy gondolom azért az abortusz nagyon távol állt.....nem javult a helyzet a férjemmel, de úgy gondolom, ha tudtam volna, hogy így lesz, akkor egyedül is vállaltam volna....17 hónapos fiú anyukája

1. igen, még együtt vagyunk...de ez már nem párkapcsolat....bocsi, nem akartalak elszomorítani, annyit még mondanék, h szerintem nálatok más lesz, mert már most érdekli a párodat a pici, nálunk sajna nem így volt....persze ennek a picinek meg kellett születni, biztos meg volt írva, semmiért nem cserélném el....kívánom a legjobbakat .....jó ilyenekről hallani....

Szia! 11 hetes terhes vagyok és nálunk is ez a probléma. A párom elfordult tőlem amióta tudja, hogy babánk lesz, pedig azt hittem ő is akarja. Vaciláltam sokáig az abortuszon, de én 10 hónapot vártam erre a picire és nincs szívem ártani neki. Tudom, hogy volt oka annak, hogy most jön és ha kell egyedül nevelem fel és minden erőmön azon leszek, hogy boldog legyen. Bár még reménykedem, hogy helyre jön a kapcsolatunk, de félek hiú ábránd. Igaz még együtt vagyunk, de a párom nem tudja elképzelni, hogy gyereke legyen, de nem volt mellette az abortusznak sem. Szóval kicisit átverve érzem magam. :-(

Azt hittem egyedül vagyok igy...Mi is sokat vacilàltunk az abortuszon,végül ugy döntöttünk hogy megtartjuk.Az elején amig én a fellegekben voltam hogy végre babànk lesz,a pàrom szinte tudomàst sem akart venni rola,vagyis inkàbb azt mondom hogy nem élte bele magàt ugy a dolgokba.Anyagi,és még sok màs problémànk volt az elején,és eléggé megromlott a kapcsolatunk a sok stressz miatt,majdnem külön mentünk amikor 3 honapos terhes voltam.De idövel valahogy megvàltoztak a dolgok,kezdett honaprol honapra minden szépen helyrejönni,és most a 39. hétben szinte màr ö jobban vàrja mint én,nagyon lelkes lett hirtelen.Talàn ennyi idö kellett neki amig végre felfogta hogy apa lesz.Megijedtem az elején hogy egyedül maradok egy gyerekkel a hasamban,nagyon sokat sirtam,idegeskedtem,de igy a végére csak boldog vagyok és a pàrom is.Màr csak napok kérdése és végre anya leszek.Ennél szebb dolgot el se tudnék képzelni.