Kismamák! Nagyon megsértődtök, ha senki sem adja át nektek a helyet tömegközlekedésen?

Nekem meg nem nagyon latszik de nem sertodom meg ha allnom kell. Tegnap en alltam fel egy 8,5 honapos kismamanak a buszon mert tele volt kozepiskolasokkal a busz es a nagy pocija melle alltam kis pocival :D o nagyon fel volt haborodva,en kevesbe :)

Engem inkabb az zavar,hogy a tomegben,esetleg ikeaban,sparban nekem jonnek az emberek. Volt ,hogy egy bacsi nekem jott a kosaraval,hogy elobb erjen oda a sorhoz,illetve valamelyik nap az ikeaban megalltam egy pillanatra,mert bekemenyedett a hasam,mire a hatam mogott azt mondta egy 30as holgy,hogy huzzal mar innen! Na az rosszul esett.. :(

25hkm

Én sem sértődtem meg, általában bírtam állni, a végefelé pedig már nagyon nehezen viseltem, de olyankor már nem nagyon jártam tömegközlekedéssel. Viszont egyszer sinben volt a nyakam és kedvesen átadták a helyet, nagyon jól esett.

Sajnos sok negatív tapasztalatom volt kismamaként, tolakodó, beelőző emberekkel. Könnyű lenyomni egy már nehezen mozgó kismamát.

Viszont mikor a doki rámijesztett, hogy indítunk ha nem indul meg magától...na akkor aztán ment a lépcsőzés, sétá, hajolgatás, cipekedés ezerrel, az emberek csak néztek milyen aktív kismama vagyok, pedig ha tudták volna... :-)

Nem, viszont egyszer volt egy tök kellemetlen esetem. Felszálltam egy tömött villamosra, már jó nagy hasam volt, de nem is akartam leülni, mert csak két megállót mentem.Így simán csak átevickéltem a szemben lévő ajtóhoz, mert tudtam, hogy ott fog nyílni amikor leszállok. Az ajtó melletti ülésen ült egy fiatal lány, és egy fickó állt mellette, aki tök bunkón rászólt, hogy azonnal álljon fel és adja át a helyet, nem látja, hogy kismama, stb....

Én szabadkoztam, hogy mindjárt leszállok, de nem akartam ezek után vitatkozni sem azon, hogy köszi, de nem ülnék le, így leültem. Szegény lány pirult, vörösödött, és mondta, hogy ő is átadta volna, ha látott volna.

Olyan rosszul éreztem magam, hatszor megköszöntem, és mikor leszálltam mondtam, hogy bocsi, tök ciki.

Ilyen szitut én is láttam már, egy fickó kedvesen átadta a helyét a metrón egy terhesnek vélt hölgynek, az meg nézett rá csodáékozva, hogy miért adják át neki a helyet. Akkor esett le mindkét félnek, és nekem is, hogy a nő nem terhes...

De olyan sztori is volt, hogy barátnőm áll a munkahelyen a faxnál, erre jön az anyacégtől az illetékes atyaúristen, és mondja, hogy gratulál!! Barátnőm kérdzi: mihez?? :)

A kérdésedre visszatérve, itt nyilván a molett hölgy volt az idegbeteg.... nem a te hibád és igenis add át a helyedet annak, aki terhesnek tűnik. Sajnos nekem egész terhességem alatt ketten adták át, egy szintén terhes nő, aki már úgyis leszállt volna, meg egy másik, aki beteg volt, épp a kórházból igyekezett hazafelé.... Iskolába járó tini egyetlenegyszer sem, pedig csak hat hetet voltam otthon szülés előtt. Tudod, amikor látod, hogy látja, hogy terhes vagy, de nem áll föl, na az picit tényleg alkot egy képet erről a korosztályról...

Ja még egy sztori: kistehresen, egész napi munka után, nyáron dögmelegben, pótlóbuszon, hányiger közepette utazom. Velem szemben ül egy szemmel láthatólag fogyatékos fiatalember. Fölszáll egy idősödő asszony, és elkezd balhézni, hogy milyen parasztok vagyunk. Megvédtem a fiút, és közöltem a nővel (átadva a helyemet), hogy ő biztos imádott állva utazni váradósan. Aszondja, képzeljem el, hogy ő még lecsót is főzött be várandósan :))) (lecsót!! mert az olyan különleges áldozat vagy mi?!?!?) Na mert épp a moziból tartottam hazafelé, gondoltam magamban, de csak elsírtam magam (hormonok...)