Van rajtam kívül olyan, aki nem várja a terhesség végét?

Nem álom terhességként indult, szinte az első négy hónapban minden reggel rókával indult, de attól függetlenül napközbe nagyon vidám és kiegyensúlyozott tudtam lenni. Ez most sem változott. Mindenki vigyáz rám, óvnak, féltenek még az idegen emberek is nagyon kedvesek szoktak velem lenni. Pl.: a buszon szemben velem egy néni elkezdett enni pogácsát rögtön megkínált vagy a másik alkalom amikor lakóhelyemtől messzebb voltam egy bevásárló központban és ismeretlen emberek vettek nekem gyümölcsöt, a pénztárnál a sorban előttem álltak előreengedtek, stb. stb. Meg tényleg kivirultam a terhességem alatt, sokkal pozitívabban gondolkodok, pl ha eltörik egy tányér otthon akor nem szidkozódok meg morgok hanem kacagok rajta csak. Úgy sajnálom hogy ez az időszak hamarosan véget ér. Más is van így ezzel?