Félek a terhességtől. Hány éves korban mondható "normálisnak" ha valaki gyereket vállal? Rengeteg kérdés lent.
Félek a terhességtől. Normális ez? Na de nem csak a terhességtől.. hanem minden mástól.
Például hogy:
-ott van bennem valaki
-a cigi mennyire káros rá, illetve megundorodnék-e a terhesség alatt a cigitől
-jó anya leszek-e
-együtt maradunk-e a barátommal
-nem-e jön ki hülyén hogy nem vagyunk házasok meg semmi és mégis gyerekünk van
-rosszullétek gyötörnének-e
-egészséges lenne-e
-lenne-e anyai ösztön bennem
-hogy viszonyulna a barátom hozzá
-a sulit hogy tudnám befejezni
-el tudnánk-e tartani
-mennyi lemondással járna
-fáj-e a szülés
-ha nem tudatosan hoztuk össze akkor úgy tekintenének-e rá hogy ez a gyerek "hiba"
-mennyire változna meg a testem és ezt mennyire tudnám elfogadni/változtatni rajta
- 21-22évesen korainak számít-e?
- ha nem érezzük magunkat érettnek a feladatra akkor mi van? (bár én 5-10-15 év múlva sem érezném magam érettnek és késznek a dologra mert lenne bennem egy szégyenérzet)
- megijeszt a tudat hogy egy gyerek nem 10-15 évre szól mint egy kutya, hanem egy életre
- látok embereket akiknek van gyerekük és nem jó körülmények között élnek és attól tartok hogy mi is úgy járnánk
-fogalmam sincs mennyi támogatás jár egy terhes nőnek, esetleg egy gyerek után (aki nem dolgozott, az elmúlt 365 napban nem volt végig biztosítva) és hogy az mennyi mindenre elég az a pénz..plusz az amit a barátom keres
-én sose tudok senkitől semmit elfogadni, de hallottam hogy nem vesznek új babaholmikat az emberek, hanem akiknél felszabadulnak dolgok, azokat továbbadják azoknak akiknek éppen szükségük lenne rá
Nem vagyok pesszimista csak inkább gondolok a rossz dolgokra, mert ha nem úgy lesz akkor kellemesen csalódok, ha meg mégis úgy lesz akkor fel voltam rá készülve (ha lehet)
Nem ideális valóban, de annyira még nem ismerjük ezt a kislányt, hogy ki merjem jelenteni, hogy ő majd UTÁNA ezt ilyen higgadtan tudja kezelni. Azokról se feledkezzünk meg, akik egy ilyen után megmakkannak.
Én sem ítélem el, félreértés ne essék. Én is 100-szor végiggondoltam ezt, és arra jutottam, az a típus vagyok, aki egy ilyen döntéssel nem tudnék együtt élni. A beteg babától is rettegek, de hasonló okoból szintén nem tudnék "kukát" mondani, holott valszeg mindenki jobban járna... Szal nagyon kell ismernie magát, hogy aztán biztosan el tudja fogadni A-t vagy B-t.
Igen, utolsó, én teljesen egyetértek veled. Csak valahogy mindig olyan példékat írnak itt, hogy elvetette és aztán megbánta, mindig arra gondol, hogy nem kellett volna. Holott van ennek másik oldala is: amikor megtartják a gyereket, de szülők nyakára születoik, apuka lelép, anyuka az elveszett fiatalságát siratja...
Szóval igen, megtörténhet, hogy megbánná, ha elvetetné, mert sokan nem is képesek rá, érthető ez is. De az is lehet, hogy évekkel később, amikor rendeződik az élete és akkor jön a gyerek, akkor meg beigazolódna, hogy most helyesen döntött.
Kedves Utolsó! azt hiszem, mi mindent megtettünk, hogy legyen min gondolkodnia a hölgynek. :) A legjobbakat neked, Kérdező!
u.előtti
Hú jó sok kérdés.
Nem korai 21-22 évesen,nem kor függvénye,nyilván azért 15-16 évesek ne vállaljanak gyereket,de 21-22 évesen már felnőtt az ember,egy érettségije minimum van,sőt sokak már dolgoznak lediplomáztak,anyagilag jól állnak külön élnek.
Az,hogy apároddal együtt maradsz-e se nem kor se nem gyerek kérdése, egy igazán jó kapcsolatot a gyerek vállalás megerősíti de az "együtt vagyunk kényelemből és megvagyunk de csak ennyi" kapcsolatokat szépen lassan tönkre teszi,mert a gyerekkel járó gondok,felelősség megterheli ám a felnőtteket.
A cigi letevése akarat kérdése.
Főiskolát,szakmát egyetemet be lehet fejezni a gyerek mellett,ez is akarat kérdése.
ne foglalkozz idegenek véleményével,nem számít mit gondolnak.
Nem jön ki hülyén ha nem vagytok házasok.
Igen változik a tested,de ha odafigyelsz az étkezésre, a mozgásra akkor nem lesz gond.
A szülés igen fáj,de túl lehet élni :)
A többi kérdés másokban is felmerül,hogy jó anya leszel-e stb. Ezeken ne aggódj,akiben már csak fel is merül biztosan jó anya lesz,hiszen már az előtt ezen aggódik mielőtt megfoganna a gyerek.
Szia!
Én 20 éves vagyok és 7 hetes terhes. Nem tervezett baba volt, még csak a főiskolám első évét végeztem el. 16 évesen volt egy abortuszom, mert megerőszakoltak és abból lett egy terhesség. Az abortusz utáni elkövetkező hónapokat senkinek nem kívánom, még ha egy olyan személytől is lett volna az a baba akkor is az enyém volt és a mai napig bánom, hogy ezt tettem. Szerintem az anyukád biztosan segítene (főleg, hogy tudja, milyen az, ha nem lehet gyereked) és támogatna. A párod pedig tudja, hogy terhes vagy....ő mit mondott? Én a helyedben nagyon átgondolnám ezt a döntést, hogy elveteted-e....ne ilyen emberektől kérj segítséget mint mi, hanem menj el a tanácsadóhoz, aki talán még több támogatási lehetőséget is tud ajánlani.
Én foggal körömmel ragaszkodok a gyerekemhez és ha a párom nemet mondott volna, akkor is ugyanezt írnám neked.
Kívánom, hogy dönts jól! Majd írd meg mi lett a végeredmény.
áh.. maradok az első "döntésnél" tehát az eredetinél.. holnap megyek is már a kórházba.
Azért köszönöm a válaszokat :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!