Ti hány évesen lettetek teljesen biztosak abban, hogy kész vagytok egy baba érkezésére?

28 voltam, mikor férjhez mentem, és utána szerettem volna, de csak azért, mert ez az "elvárás". Eleinte örültem, hogy megjött. Aztán azt, hogy tényleg szeretnék, olyan 6-7 hónapos kismamaként éreztem, amikoris már aranyosnak láttam a kisgyerekeket. Előtte sosem hozott lázba egy gyerek, baba sem, ha megláttam az utcán. Sosem voltam egy anyatípus, aki pici kislány kora óta vágyott a hercegre, a fehér ruhára és a kisbabákra. Gyerekkoromra is emlékszem, hogy sosem tudtam mit kezdeni a kisbabákkal, inkáb otthagytam, ha mondták, hogy játszak vele. 30 és fél voltam, mikor a kislányom megszületett és vele éreztem, mikor megszületett, hogy igen, most kész is vagyok rá, és akarom is! Most pedig egyértelműen érzem (1,5 éve), hogy szeretnék kistesót, most érzem azt, hogy milyen aranyos és vágyom is egy kisbabára. Anyának kellett lennem hozzá. Remélem össze is jön! Ennyire más mindenkinél, láthatod! Az eszem mindig is tudta, hogy fiatalon kellene szülni, hogy vele lehessek minél többet, ne 50 évesen menjek az érettségijére, de a szívem még nem akarta!

De érdekes, hogy 20 évesen bemertem/bemertük vállalni a babát és lelettem pontozva. Gratulálok! Azért, mert más nem úgy gondolkodik mint a nagy többség, még nem kellene lepontozni...

Nekem a párom (már férjem) indította be ezt nálam. Ahogy megismertem tudtam, hogy kell Tőle. Előtte nem szerettem a gyerekeket, fogalmazzunk így. 24 évesen ismertem meg.