16 éves vagyok, párom erősen erőlteti az abortuszt. Mit tehetnék?

A "pároddal" mindenképpen szét fogtok menni. Ha elveteted, akkor azért, mert nem tudsz majd ránézni se, hogy belekényszerített, ha meg megtartod, akkor ő hagy ott a gyerek miatt.

Innentől kezdve az a kérdés, hogy egyedül (ill. szőlői segítséggel) vállalod-e.

Nekem volt abortuszom 16 évesen, lényegében ugyanez volt a helyzet mint most veled. (Csak az "apai" anya sem támogatott) Én akkor úgy döntöttem, hogy a "párom" fontosabb volt, meg sokan mondták, hogy elszúrom az életem, egy gyerek felelősség, nem tudok semmit csinálni stb stb...

DE!!!! Én világ életemben abortusz ellenes voltam mondhatni. Rettenetes volt! Maga a műtét napja, az utána következők, és utána évekig(!!!) nem bírtam róla beszélni!

A "párommal" természetesen szétmentünk rövid időn belül, magamat is megutáltam, depressziós is lettem. A poklokat jártam végig! És NEM szúrtam volna el az életemet vele, mert imádom a gyerekeket.

Azóta eltelt 7év, most várom a második babámat, még mindig eszembe jut ez néha...

Azért írtam le, hogy lásd ilyen is történhet. Ha Te is szereted a gyerekeket, úgy gondolod tudnád vállalni ezt a nagy felelősséget, akkor tedd meg! Az anyát nem a kor teszi, ezt ne felejtsd!!!!! Ha szeretnél velem beszélni, nyugodtan írj üzenetet!

Jól gondold meg mindenképpen!!!!

Nekem 19 éves koromban volt abortuszom,vert az akkori párom,rettegésben tartott és drogozott,senki nem állt mellettem,hogy megtartsam a babát. A mai napig bánom,hogy elmertem vetetni,mert nem ő tehetett erről,és nem álltam ki a saját gyerekem mellett! Van azóta egy 2 éves fiam és most várom a kislányomat,de az "elsőt" soha nem fogom elfelejteni,és a mai napig szégyellem magam,hogy megmertem tenni.

Ha a párodon kívül mindenki Melletted áll,akkor ne dobd el a babádat! Nem egyszerű az igaz,főleg hogy fiatal vagy,de amikor a kezedben tartod sokkal nagyobb öröm mindennél.

Én neveltem a fiamat 14 hónapig egyedül (5 hónapos volt,amikor ketten maradtunk) és minden nap ő adott nekem reményt,arra hogy miatta küzdenem kell,és nem adhatom fel az álmaimat,és amikor rám nézett az felejthetetlen :) A mai napig könny van a szememben,amikor rám mosolyog vagy átölel,a világ legszebb dolga egy gyermek :)

Nekem is volt egy barátnőm. Úgy örült mikor terhes lett. Már húszon túl volt, dolgozott, az élettársával már 16 éves koruktól együtt voltak. A fellegekben járt, kiválasztottnak érezte magáf, hisz az első férfiban megtalálta az igazit. Aztán kopp. Hatalmas pofont kapott az élettől, a srác annyira nem akarta a gyereket hogy ultimátumot adott neki vagy ő vagy a baba. A srácot választotta, előtte utànna napokig zokogott, a pincébe hogy senki ne lássa. Aztán a műtét után a srác lelépett, ekkor barátnőm összezuhant. Az idén 30 lesz. De még most sem tud róla beszélni. Ő akkor olyan szinten megtört hogy soha nem lesz a régi.

Hátha segített valamit a kis története.

Orulok, hogy rendbe jonni latszanak a dolgok :)

A parod hany eves?

Ja látom ,megtartottad.

Jól döntöttél ,a magyarok közt ez ritka.Első a munka.

Gratulálok végre egy jó anyuka és egy jó ember.