9 hónapja vagyunk együtt, és kiderült, hogy babát várok. Ti így megtartanátok?

Ne csak arra gondolj, milyen kockázata van annak, ha megtartod, de gondolj arra, hogy mennyire bánod majd esetleg, ha nem tartod meg. Az egész élet kiszámíthatatlan és kockázatos, nem szabad, hogy a félelmeink erősebbek legyenek. A terhesség még azoknak is félelmetes, akik tervezik a babát, de sokkal erősebbnek fogod magad érezni valószínűleg, ha vállalod, és végigcsinálod!

Drukkolok, hogy minden jól alakuljon! :)

(4. vagyok megint)

Látom, valaki nagyon felháborodott az írásomon, de kitartok amellett, hogy a többéves/évtizedes együttélés sem garancia semmire (ahogy más is írta itt már). Igen, a legtöbb ember fél ilyenkor, legalábbis aki belegondol abba, hogy a gyereke születésével micsoda felelősséget vállal magára, és az élete teljesen megváltozik tőle – és ez egy életre szól.

Ha szereted, bízol benne, ő is akarja, akkor vágjatok bele, és valóban érdemes abba is belegondolnod, hogy egy abortusznak milyen veszélyei vannak, akár az is lehet, hogy később nem lehet gyereked… (Nem foglak azzal oltogatni, hogy „gyilkosság”, mert azt gondolom, van olyan helyzet, amikor nincs más választás, de nyilvánvalóan lelkileg is igen megvisel minden jó érzésű embert, és egész életedben cipeled annak a lelki terhét is.)