Kedves Kismamák, mesélnétek pozitív történeteket? Hogyan éltétek meg a terhességet az elejétől kezdve? Most, hány hetesek vagytok? Bennetek volt a folytonos aggódás? Jól érzitek magatokat, élvezitek a terhességet?
Nagyon szeretnék kedves kis történeteket olvasni :) Még nagyon a terhesség elején járok, de valami fantasztikus, hogy mi mindennel tudják riogatni az embert! Történhet baj, persze, de ez azért nekem már sok! Nem egy hónap alatt jött össze a babánk,9 hónapot vártunk rá, pozi teszt után majd kiugrottam a bőrömből, de most már odáig jutottam, hogy csak aggódom, parázok, és rettegek az egésztől :(
Semmi másról nem olvasni/hallani, csak hogy mindenki elvetél :'( Ha nem a kedves anyuka, akkor természetesen a szomszéd húgának a testvére, vagy a postás felesége stb. Mindig, csak ez a folytonos, riogatás, meg már azért is rúgjunk bele a földön fekvőbe, mert az milyen vicces. Ne örüljek, mert bármikor bármi történhet ezért (idézem) "ne ragaszkodjak a babához, mert ki tudja mi lesz a vége" o.O Hát már egyenesen rettegek, nem hogy örülök :( Amennyien leírják, vagy ami még rosszabb mondogatják, hogy mennyi baj, vetélés stb történhet, hát már nem is születnek babák? Vagy nem értem egyszerűen miért ebben lelik örömüket egyesek, hogy így lelombozzák az embert. Meg kell mondanom, nem is gondoltam soha rossz dolgokra, sem a családban, sem a környezetemben, nem történt baj, csupa pozitívan álltam a dolgokhoz, de most már még élvezni sem tudom a terhességet :( Írjatok magatokról, kérlek, tényleg most az egyszer pozitív dolgokat. Hogy éltétek meg a terhességet, hány hetesek vagytok, vagy már épp szültetek, kisfiút vagy leányzót vártok stb. Bármit, csak szeretnék kellemes élményekkel is feltöltődni végre, nem csak folyton ezekkel, a riogatásokkal :) Köszönöm :)
Akkor minden rendben Veletek ezek szerint??? :))) Nem kegy könnyen jött össze a bébitek :( De biztos, hogy ezek után minden rendben lesz :) mert miért? Csak, és még azért mert így kell lennie :))) Annyira örülök, a válaszodnak, de annyira!!!! öröm olvasni ilyen történetet!!!!
Egyébként itt tényleg, csak riogatni tudják az embert o.O Nem értem egyszerűen miért. Persze nem mindig habos torta az élet, meg mézeskalács emberkével élünk a vattacukor házikóban, de ez azért már sok! Ha nem az adott illetővel történt valami rossz, akkor minimum, hogy 10 ismerősével. ez mire jó...De lehet a válaszadók fele valami unatkozó kiskamasz, vagy épp nem is kismama, itt ott olvas valamit,amiből egy szép kis saját, nem létező történetet kreál, és ezt adja tovább, nem is gondol bele, hogy úgymond ez valakit ez mennyire megvisel. Ahogy írod Te is, már úgy elbizonytalanítottak, hogy már majdnem oda jutottál, hogy a saját orvosodba nem bízol :( Azért, ez már elég kemény!
Nagyon szép és kellemes babavárást kívánok :))) és tényleg köszönöm, a válaszodnak!!!
Bő 3 évet várva megtörtént spontán a csoda. Én már abszolút nem számítottam rá. De! Szinte végig tudtam (nem vagyok vallásos), hogy nem véletlenül történnek a dolgok. Odafent tudták, na ennek még kell idő, még nem lehet anya. Na,már megérett, nesze, itt egy gyerek. Mivel a türelem mintaszobrát nem rólam mintázták, az én gyerekem egy elég nyugodt, nem beteges, nem hasfájós pasi lett.
Sokáig a munkahelyen titkolni voltam kénytelen, gyakran mondogatták de jól nézel ki. Aztán egyszer az egyik kolléganő rám kiabált, hogy most már azonnal mondjam meg mit csináltam magammal, mert annyira csinos vagyok, és tuti fogytam, hogy csináltam. Majd felbuktam a röhögéstől, mondtam: xy, bakker, terhes vagyok, nem fogytam!!!
Senkitől nem voltam hajlandó "okosságokat", hallgatni. Nem kellett a "jótanács", nem néztem szüléseket, nem hallgattam sztorikat. Nekem ez így volt a legjobb. Anyukámnak is mondtam, ne mesél a te dolgaidról, majd ha vmi érdekel, kérdezek. Így nem voltam tele félelemmel, aggódással!
Kitartást nektek is!
Kedves kérdező.
Mikor kiderült, hogy terhes vagyok elmentem a nőgyógyászomhoz és lekezdtem mondani neki, hogy: ezt meg azt olvastam a neten...stb.
Belevágott a szavamba és ezt mondta: "Kismama, fogadjon meg egy tanácsot....a következő 9 hónapban kerülje el az internetet babás témaköreit, mert rémálmai lesznek és nem fogja élvezni a terhessége egyetlen percét sem."
Én megfogadtam 90% a doki tanácsát, imádtam terhesnek lenni:)
Kedves Kismamik :) Annyira örülök, hogy ennyien írtatok :)))Azt hittem egy válasz sem fog érkezni, mert hát, nem ilyen az élet, hogy bármi is jó vagy szép legyen. Úgy látom, vannak nehézségek, de nem is olyan durva minden mint, amit az ember lányába bele beszélnek :) Csak és kizárólag a rosszat, ami miatt semmit nem tud élvezni!
Idézem.:"Kismama, fogadjon meg egy tanácsot....a következő 9 hónapban kerülje el az internetet babás témaköreit, mert rémálmai lesznek és nem fogja élvezni a terhessége egyetlen percét sem." Úgy érzem, teljesen egyet kell értsek ezzel :) Nem is a terhességet "nem kellene" nem élvezni, hanem az internetet :D Az a baj az ember kíváncsi vagy is én az vagyok. Első terhességem, semmit sem tudok sem erről, sem a babákról, vagy bármiről, ezért akarva akaratlanul olvasgatok. De azt hiszem le kell erről szokni, inkább egy kedves mesekönyvet a kezembe venni, és azt bújni :)
Mindenki tanácsát megfogadom, ez lesz a legjobb, ha valaki direkt ilyen céllal jön, h riogasson azt el küldöm a sunyiba! A rémtörténeteket megemészteni, ebben a helyzetben, baromi nehéz, ha akarom ah nem nem is sikerül elfelejteni, de igyekszem, nem engedni hogy, ez vegye át az uralmat!
Kedves utolsó, hát így cél egyenesben már, nem is tudom mit kívánhatnék, fájdalommentes és gyönyörű szülést :))) Amennyi nehézségen kellett átmenned, de még is bíztál magadban és a babában, ez csodálatos :))) Irigykedem :D már lassan a karodban tarthatod a Picikédet, és meg kell mondani, igazán erős egyéniség vagy, hogy ennyi kellemetlenség után, még is boldog tudtál lenni! Kérek belőle :D
Mindenkinek kellemes, vidámságban és örömben gazdag minden napokat :))) És persze, aggodalom mentes gondolatokat!
16 hetes kismama vagyok. A teherbeesésem előtt csináltattam cytológiát. Illetve tájékoztattam a dokit a szándékomról. Mivel premenstruációs vérzésem volt már fél éve, ezért mondta, hogy amint + lesz a teszt, jövök Utrogestanért. Így is történt. Kellett a támogatás, mondta is az orvosom, hogy minden magzatra vigyázunk, és mindent megteszünk, hogy velünk maradjon. Akkor döntöttem véglegesen emellett a doki mellett. :) Használtam az Utrot, minden a legnagyobb rendben ment és megy azóta is, sőt a jövőben is minden rendben lesz.
Persze én is olvasgattam itt rémtörténeteket már a teherbeesésem előtt. Tisztában voltam a kockázatokkal, a statisztikákkal. Azok közé a mázlisták közé tartozunk, akiknek egyszerre összejött.
Boldog voltam, de valami megakadályozott abban, hogy úgy isten igazából átérezzem, mi történik velem. Szerintem az agyam próbált védekezni, hiszen sok rosszat hallottam már. Elcammogtam a háziorvosomhoz EKG-ra, aki közölte, hogy korán jöttem (8 hetesen), és hogy a 16. hétig még akármi történhet. Azóta sem beszélek vele szívesen... Körülöttem mindenki pozitív volt, én is, hiszek a gondolatok erejében, de nagyon megrázott ez a kijelentése.
Aztán jött a karácsony, szerencsém volt, mert pont emiatt nagyon gyorsan 13. hét lett, és mehettünk a genetikai uh-ra, ahol minden rendben volt. Csak egy apró bibit találtak; a lepény mellső falon fedi a méhszájat. A szonográfus megnyugtatott, hogy ez majd változni fog. Azonban nem figyelmeztetett a dolog veszélyeire, azaz nem emelhetek nehezet, ne sportoljak, ne éljek nemi életet, mert komoly baj is lehet belőle.
Mint mindennek, ennek is utánajártam az interneten, és ez volt a szerencsém. 2 hét múlva kellett csak mennem az orvosomhoz, akkor tájékoztatott a veszélyeiről, amiket szerencsére addigra már tudtam.
A héten volt az AFP szűrés. Nődögél a hasam, és napról napra közelebb érzem magamhoz a babámat. Várom, hogy végre érezhessem a mozgását. Nagyon- nagyon boldog vagyok!
Szia, először is gratulálok a babához. Másodszor, ne foglalkozz a rosszindulatú emberkékkel. Tényleg annyi van belőlük, mint égen a csillag, és nekem az a tapasztalatom, hogy ide a gyik-re is azért járnak sokan, hogy itt éljék ki a rossz hajlamaikat, persze név nélkül.
Hál istennek nekünk első próbálkozásra összejött a baba, pedig én is nagyon sokat törtem a fejem, hogy mi van ha nem sikerül, mi van ha gyógyszer, kezelés kell stb. stb. 8 évig védekeztünk megszakítással, és akarva-akaratlanul is felmerült bennem, hogy mi van, ha nem is lehet babánk, mert soha még véletlenül sem estem teherbe. Sokat gondolkoztam ezen, de hál istennek, nem kellett belemerülnöm a témába. A kisbabánk már nagyon akart hozzánk jönni, minket akart szüleinek, mert tényleg az első adandó alkalommal összejött :-D 31+3 hetes kismama vagyok most már, március közepére várom a kislányunkat, és mindenkinek ilyen álom várandósságot kívánok, mint ami nekem van. :-D
Nem volt soha egy hányingerem, egy rosszullétem, azt is onnan vettem észre, hogy babát várok, hogy nem jött meg, és fájt a mellbimbóm. Ez volt az összes tünetem. Most már azért rosszul alszom, és mindenhogy kényelmetlen, de már csak pár hét és végre a kezemben tarthatom ezt a kis csodát :-D
Ja, és én nagyon pozitív vagyok már a legelejétől kezdve. Engem is riogatnának mindenféle hülyeséggel, de rövid úton leállítom a károgókat, mert nem vagyok kíváncsi a negatívumokra. Nagyon szívesen meghallgatok minden pozitív élményt, de ennyi pont. Mikor el akarják mesélni, hogy milyen nehéz és hosszú szülésük volt, akkor már le is állítom őket (van aki nem érti meg, azt egyszerűen ott hagyom), mert én nagyon várom a szülést, nem tudom mire készüljek, mert első baba, és csak a jó oldalára koncentrálok. :-D
Néha bennem is fölmerül ugyan, hogy mi van ha lesz valami baj, de ezeket a gondolatokat gyorsan elhessegetem, és tényleg csak arra koncentrálok, hogy minden rendben és tökéletesen fejlődik az egészséges babám. :-D
Bocs, ha nagyon zagyvaság lett, de remélem azért érthető. Még egyszer gratulálok.
Sziasztok.
Én i s még nagyon az elején vagyok hisz most leszek csak a 6 . hétben a jövőhéten. Engem is rengeteg mindennel riogattak hogy még ne mondjam senkinek mert a 12.hétig elmehet vagy is elmehetnek a babàk. Én ha minden igaz ikreket várok de tudom azt is hogy az egyik felszivodhat. Bízom a picikbe :) Nagyon sokat aggódtam én is ezek miatt az irományok miatt. Nagyon hálás vagyok hogy kiìrtad a kérdést és hogy írtatok ide kismamik!! Sokat segített ez most köszönöm kedves Kérdező :)) Amúgy nekem hányingerem van szinte egész nap,szédülök fáradt vagyok fáj a derekam de bármit megtennék a kis babáimért :) ne aggódj te sem minden rendben lesz :) mindenkinek gratulálok és boldog babavárást :)))
Alexa
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!