Miért nem hajlandó az apuka elfogadni, hogy a terhesség megterheli a női szervezetet?

Próbálj meg egy kosárlabdát a hasadra rögzíteni és lehajolni. Majd rájössz...

Kérdező, részleteznéd egy kicsit a problémát?

Azért terhesség és terhesség között sok különbség tud lenni.

Kiváncsi lennék,hogy akkor is ugyanúgy megtudnál-e csinálni mindent,ha egésznap szédülsz hánysz rosszul vagy,és esetleg van még egy 2 évesed is otthon akit el kell látni.

Nem az a lényeg, hogy mit tud, vagy mit nem tud megcsinálni, hanem az, hogy bizonyos dolgok milyen veszéllyel járnak a várandóság alatt. Ott van csak a szédülés, vagy az emelés, vagy a tisztítószerek(sósav,hypo) vagy a lépcsőzést is ide sorolhatnám. Elég rossz lehet annak a nőnek, akinek a párja ennyi empátiával sem rendelkezik, hogy bizonyos dolgokban oda álljon. Ha már megcsinálni megtudta azt a gyereket, akkor az anyja mellett is ott a helye. Vagy az ilyen amikor majd betölti a gyerek azt a korát, a gyereket is lefogja szarni? Gondolom avval is így fog akkor majd foglalkozni, ha ezeket a dolgokat már most nem képes megérteni. Kedves kérdező, ha már így is alakult, próbálj meg ne foglalkozni vele. Az, hogy mit vár el és te mit milyen szinten csinálsz meg legyen a te a dolgod. Neki meg ha nem tetszik, majd odaáll és megcsinálja. Ha meg nem sok választása úgy sem marad...

Valamelyik nap láttam, pont egy párt. A csávó nagy dagadt, cigivel a képébe ült a kormány mögött az autóban, a feleségét küldte be a boltba, de úgy állt meg a kocsival, hogy a nő alig bírt kiszállni. Mikor meglátta a párom, elakadt a lélegzete... hogy lehet egy férfi ilyen?! Szánalom...

A másik meg nem azt írta a kérdező, hogy mit nem tud megcsinálni, hanem, hogy nehéz neki 100%-on teljesíteni, ami szerintem teljesen érthető. ;)

Nekem is szerencsém volt, mindkét terhességem során mindent el tudtam látni, amit előtte is. Az első 4 hónapban rendszeresek voltak a rosszullétek, az utolsó 2 hónapban meg vizesedtem, de mindent ugyanúgy elvégeztem, sokszor még a férjem szólt rám, hogy azért vegyek kicsit vissza.

Abból indultam ki, hogy régebben is mindent elláttak a nők terhesen, dolgoztak a földeken egész nap meg ellátták az állatokat, aztán megszültek, és folytatták a munkát. Persze már modernebb világban élünk, nem kell ennyire fizikailag robotolnunk, de a nőgyógyászom is azt mondta, ha minél jobban elhagyom magam, annál nagyobb esély van a császárra.

Imádom, amikor egy kalap alá vesz valaki mindenkit magával! Attól még,hogy egy nő terhesen le futná a félmaratont, nem mindenki tudja megtenni. És nem feltétlenül azért, mert nem akarja,hanem mert nem bírja. Minden szervezet más.

Nekem pl. kb. középidőtől olyan farkcsont fájdalmam volt, ami kisugárzott a combomba, hogy volt, amikor már feküdni sem bírtam, csak sétáltam sírva még este 11-kor a házban. Nem azért mert annyira jó volt, és így akartam. Be is tette volna a kaput, ha férjem ezt nem vette volna figyelembe és mondjuk arra kért volna,hogy túrázzak már vele 15 km-t!

Viszont császár után 5 nappal már vacsorát főztem! Engem meg az nem viselt meg, más meg esetleg két hétig felülni is alig bír! Nem vagyunk egyformák!