Egesz eletemben tudtam, hogy babat akarok, de most meg is felek! Mit tehetnek?
Kis gyermek korom ota minden szulinapra karacsonyra gyereknapra es mindenre kistestvert kertem amire csak lehetett(minden normalis gyerek kiskutyat es ajandekot kert az en koromban)
Mivel nem kaptam igy 6-7 eves korom korul raszoktam a lopasukra :)
A hazunk elotti jatszoterrol tulajodonitottam el a kisbabakat, de mar tudtak, hogy hol is talaljak oket....sajnos mindig vissza kerultek a szulokhoz, pedig en ugy gondoskodtam roluk, ahogy csak egy anyuka tud.
14 vesen lett egy kishugim (nem ennek koszonhetoen, de az tok mindegy), aki azota is szerelem elso latarsa.
Egesz eletemben tudtam, hogy nekem ez a hivatasom.(Sosem lennek boldog egy irodaban vagy barmilyen mas munkahelyen)
Meg azert messze van a szules idopontja, de megis felek (26 hetes vagyok most)
Mar reg anyuka lennek ha nem felnek ennyire a fajdalomtol!!
(Egyszer eltortek az orrom es elajultam a fajdalomtol)
Attol felek, leginkabb amit sokan vigasztalasnak mondanak....ne feljek, mert akkor megakad a szules es annal rosszabb.
Ezzel meg jobban felelmetesse tettek az egeszet szamomra.
Mit tehetnek, hogy ne feljek a fajdalomtol?
UI: aki gyunyolodni szertne kerem Ne itt tegye meg, mert ezt nem viccbol irtam ki!!
Koszonom a valaszokat.
Es ugye ez nem kivansag musor (bocsanat csak veletlenul kuldtem el az elobb...meg nem fejeztem be).
Erzestelenitest nem szeretnek kerni, ha nem erzem ugy belahalok, ha azonnal nem tesznek valamit.
Minden amit eszunk vagy iszunk eljut a babankig, igy gondolom ez is.
Nem hiszem, hogy ez tul jot tenne Neki.
Egyenlore azzal biztatom magam, hogy meg van ido, es megteszek mindent, hogy gyorsan meglegyen.
Nyujtok es sokat setalok.
Minden este ugy alszunk el, hogy olvasok Neki egy meset es mondom, hogy nem sokara talakozunk.
Megkerem, hogy majd angyon siessen ki es en is segiteni fogok amennyit csak tudok.
Remel hallgat ram.
Talan azert felek ennyire, mert mindentol felek amit nem ismerek. Remelem a kovetkezo babanal konnyebb lesz, hogy tudom mire is szamithatok.
Mindenkinek koszonom a valaszokat!
Teljesen meg tudlak érteni, mert én minden testi fájdalomtól írtózom. Már attól is vannak álmatlan éjszakáim pl, ha tudom, hogy van egy érzékeny rossz fogam, éberen feküdve várom A FÁJDALMAT.
Szóval megértelek. Hogy mit lehet tenni? Nem sok mindent! Én próbálok még nem rá gondolni, a dokinak is mondtam, hogy szülésről januárban beszélhetünk először (27 hetes vagyok). HA mégis eszembe jut, hogy mi is fog történni csak arra tudok gondolni, hogy el fog múlni a fájdalom. Sajnos emelkedett gondolat nem jut eszembe, úgymint: de jó lesz utána, magamhoz szoríthatom a gyermekemet. NEkem csak az forog a fejemben, hogy EL FOG MÚLNI!
Én ezzel bíztatom magam, de leginkább nem vagyok hajlandó ezzel foglalkozni, sőt azon izgulok, hogy nehogy korábban jöjjön!
Nem is tudom, hogy orulnek-e ha meg maradna vagy sem....Szeretnem mar megpuszilgatni szeretgetni....viszont bevallom elvezem a terhesseget is.
Nincs kellemetlen tunetem.Neha kicsit fardtabb vagyok, de az a vashianyom miatt is lehet (egesz eletemben gyogyszert szedtem ra, igy mar nem is feltuno, hogy most is szednem kell, csak tobbet....igy ez sem zavar).
Szeretem erezni a mozgasat es szeretek hozza beszelni.
Jo lenne ha kint is es bent is lenne egy-egy babam :)
Igazabol mar nem is a fajdalomtol felek annyira, nem attol, hogy leall a folyamat es meg a babam nincs kint.
Attol felek nehogy megcsaszarozzanak...(.a lanyomnak konyabb lenne azt hiszem....de felek), hogy utanna nem tudnam egy ideig teljesen ellatni.
Egyre komplikaltabb a felelmem :)
De remelem legyozom a nagy napig.
Koszonom a valaszod!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!