17 éves lány vagyok, sajnos gyógyszer mellet teherbe estem. A párom azt mondta hogy ö elhagy ha mégis megtartom. Szerintetek? Elvetessem vagy megtartsam? 6hkm

Kérd ki a szüleid véleményét, tanácsát! hiszen ők azok akik ebben a helyzetben kell hogy segítsenek - nem mi!

a döntést így is úgy is NEKED kell meghozni, és nem lesz könnyű akárhogy is döntesz!

Ha megtartod, azért mert egy új rész fog nyílni az életedben, onnantól kezdve már nem leszel "gyerek" hanem SZÜLŐ leszel! ami sok örömmel de sok lemondással is jár!Meg sem fordulhat a fejedben hogy Nem akartad Őt! hiszen onnantól Ő a te kis gyereked lesz!

Ha elveteted, azért mert valahol legbelül - lehet nem is most, csak évek múlva! - de nem tudod majd meg nem történtté tenni a dolgokat... és kockázata is van - bár erről nem szívesen beszélnek.... sokan könnyebb útnak vélik ezt hiszen így "ott folytathatod" az életed ahol abbahagytad! - de ez csak külső szemmel igaz...

NEM VAGY KÖNNYŰ HELYZETBEN! De tényleg Ne itt kérj segítséget hanem a szüleidtől!

szia!

en azt mondanam neked h tartsd meg! hidd el nagyon sok boldogdagot fog adni a pici, a baratoddal meg szerintem ne is foglalkozz ha mar ennyire nyilvanvaloan kijelentette! hidd el ha beno a gyermek apja fej lagya, foggal korommel kapaszkodna majd utanatok!

vedd azt is szem ele h nagy annak a kockazata h tobbet nem lehet gyermeked! :/

5hkm 22/L

Mindenképpen neked kell átgondolni. Az, hogy anyagilag segítenek... Vagy a fejedhez vágják, vagy nem.

Azon kellene elgondolkodnod, hogyan fogod befejezni az iskolát, hogyan tudsz tovább tanulni gyerek mellett (tudom, nem lehetetlen, de gyerek mellett halmozottan nehezebb). Saját jövedelmed nincs, egy darabig nem is lesz. Mindig anyukádéktól kell majd kérned ruhákra, tápszerre, pelenkára. Nélkülük még egy kis zoknit sem tudsz majd a gyereknek venni. Ki fog vigyázni a kicsire, amíg te iskolában leszel?

Mivel a párod kijelentette, hogy elhagy, nem számíthatsz arra sem, hogy elismeri az apaságot. Emiatt hosszas bírósági procedúra elé néztek, hogy filléres gyerektartást kapj. Egyáltalán, a párod milyen idős? Van saját jövedelme, vagy a szüleinek kell majd a gyt-t fizetnie?

Ha megszülöd, egy életre felelős leszel érte. Nem anyukának, apukának szülöd, hanem magadnak! Neked kell éjszaka akár óránként kelni, etetni, ringatni, takarítani a hányást, a büfit, kakit. Egy kisbaba nem csak édibédi rózsaszín vagy világoskék cuki csomag.

Rengeteg dologról kell lemondanod, ezután nincs suli utáni csavargás, se bulik, a párkeresésnél is hátrányban leszel, a fiatal srácok többsége nem kisgyermekes anyukáról álmodozik, mint barátnő.

Neked kell majd szembenézned a suliban az osztálytársaiddal, a tanáraiddal, az esetleges helytelenítő pillantásokkal az orvosnál, védőnőnél.

Egy biztos, nem vagy könnyű helyzetben.

Létezik, hogy jól olvastam, hogy már az is "érv" az abortusz mellett, hogy egy kicsi babához fel kell kelni, etetni, ringatni...kell?

Kérdező, a párod a te dárdáddal veri a harasztot. Könnyen beszél. Zsarol és fenyeget. Nem vagyok biztos benne, hogy mindez a szeretet jele. Ezért sem, és a pánik, kétségbeesés miatt sem vagy abban a helyzetben, hogy valós képet alkoss a helyzetedről. És mégis döntened kell. Próbáld meg úgy tekinteni a helyzetet, mintha kívülálló lennél benne, és valaki olyannak, aki fontos neked, és ebbe a helyzetbe kerül, adnál tanácsot. Mit mondanál?

Ha vállalod a babádat, nagy kihívások elé nézel, sok dolgot halasztanod kell az életben, de végleg lemondani bármiről is nem törvényszerű. Tedd mérlegre, van-e olyasvalami, ami akkora értéket képviselhet(ne) a jelenedben és a jövődben, mint egy gyermek, a saját gyermeked élete.

Tanulj meg olvasni és értelmezni! Én sehol nem írtam sem pro, sem kontra érveket.

Csupán szerettem volna felhívni az ifjú hölgy figyelmét arra, hogy bizony a születendő gyermeke nem egy játékbaba, amit ha megun, félretehet. Kamaszként személy szerint a kisbabákat édesnek, aranyosnak láttam, de a velük járó "gondokat" nem ismertem. Felnőtt fejjel már reálisan látja az anyai teendőket az ember, felkészült az éjszakázásra, hogy bizony a baba sokszor "nemszeretem" dolgokkal is jár, nem csupa habos-babos szépség.

A kis hölgy írásából nem az jön le, hogy ő már teljesen kész az anyaságra és az ezzel járó nehézségekre is. Már maga a kérdés is abszurd számomra, hogy vadidegenek döntsék el, hogy megtartsa-e a babát, vagy sem.

Egy biztos, a gyereke hosszú évekig ott lesz, hosszú évekig gondoskodnia kell róla, és nagyon nem mindegy, hogy ezt milyen módon teszi.