Hogy lehet kibírni a szülést?

:)

Nem sok választásod van már :)

Én is ilyenkor jöttem rá kb. hogy szülni kell és az fájni fog és onnantól mikor 42 hetesen szülni vittek is kértem még 1-2 nap haladékot :) Természetesen nem kaptam... :D

Ne legyél hős, kérj fájdalom csillapítást (én nem tettem és repkedtek a b betűs szavak)...

elküldtem közben :)

lesz energiád is.. vigyél szőlőcukrot, vizet és simán lenyomod :) Én se aludtam csak 1-2 órát már a végén (főleg a 42. hétben)... De még most is a legjobb emlékem... :)

Nekem este 10-kor kezdődtek a fájások, egész éjjel nem aludtam és másnap este 8-kor lett meg a babám. Azt jelenti, hogy majdnem 48 órát nem aludtam és mégis volt energiám, valahogy az adrenalin segített :)

A vége felé a fájások már tényleg durvák. Meg amikor kijött a feje, na akkor azért felordítottam, de úgy hallottam, hogy más is, mert amíg a vajúdóban voltam megszületett pár baba és 1-1 ordítást mindig hallottam, de ez velejár. Ne aggódj, minden rendben lesz, ki fogod bírni!!

Hát lányok, igaz betöltött 32 hetes vagyok, de nincs az az isten, hogy szüléses videót megnézzek:D vagy hogy esélyt adjak arra, hogy szülőszoba közelébe menjek. Gondolom ezt sokáig már nem csinálhatom:D

Én úgy vagyok vele, hogy ami bement az ki is jön:D

Gondolom nem egy filmszerű nyögök kettőt és ott a baba a szülés, de hát ez is egy folyamat. Lehet ordítani fogok, lehet nem. Mint mindennel ezzel is úgy vagyok, hogy majd az idő elintézi:D erre abszolút igaz:))

Én még csak 8 hetes terhes vagyok, nagyon nagyon várt baba, de egyenlőre még úgy vagyok vele szülni nem biztos hogy szeretnék :D Szóval okés kihordom, de ezt a szülés dolgot még nem döntöttem el :D

Persze csak poén, onnan alakult ki, hogy amikor először mondtam a nőgyógyásznak hogy abbahagytam a gyógyszert stb.., akkor kérdezte, hogy írhatja a papíromra, hogy szülni szeretne?

Én erre: Nem doktorúr, én szeretnék egy kisbabát, de szülni nem szeretnék, ha nem lenne muszáj, kihagynám :)

A férjem is jó fej, mindennap emlékeztet rá, hogy azon a kis lyukon, ahová korábban a tampont dugdostam, ki fog jönni egy akkora fej.

100 szónak is 1 a vége, szerintem erre nem lehet felkészülni, csak túlélni. És én nem leszek hős, meg ősanya, epidurál, gáz, jöhet bármi, csak jó nagy mennyiségben :)

Én megértelek. Én jóval túl a 30-on még teherbe esni sem mertem a szüléstől való rettegés miatt. (Hogy valami baja lesz a gyereknek vagy nekem.)

Megjelent 2 ősz hajszál, rájöttem, hogy tovább nem várhatok. (Viccen kívül, ebből jöttem rá.)

Teherbe estem, és elment a baba a 10. hét előtt. Miközben műtétre vártam (amitől szintén rettegtem), arra gondoltam, hogy van, ami a szülésnél is rosszabb. Nem tudtam, hogy eljutni a szülésig (meg azon parázni, lehet-e még gyerekem és hogy egészséges lesz-e) nehezebb, mint szülni...

Szia,

Ket hete szultem.

Azért h elkeruljem a parát, bele sem gondoltam mi fog rám várni. Egy dolog járt az eszembe amit egy ismerősöm mondott.

Minden egyes fájdalommal közelebb kerülsz ahhoz h a karodban tarthasd a várva várt babadat!!! Tehát jöjjenek csak a mehosszehuzodasok! Nem tart örökké.

Nekem a kezdetektől 5 perc alatti (!) fajasaim voltak. Így csináltam végig 12 órát. De így is mondhatom h az utolsó órák voltak csak azok amikor nagyon fajt.

Tuleltem! :-) most az éjszakákat próbálom túlélni! :-)

Szerintem te is a fentebb leírt mondatra koncentralj, hidd el segíteni fog!

Minden az agyban dől el!

Könnyű szülést kívánok!