A terhességet kifogásnak használni nem szép dolog ugye?

Nem szép dolog az tény.

De vannak olyanok, akik tényleg nem emelhetnek fél kg- nál többet..., magyarul 1 kenyeret sem emelhet..ijesztő nem?

Vgy aki fel sem kellhet, már az is veszélyes...

Tehát azért nekem eszembejut az, hogy csak miattatok kelt fel az asszonka...

Remélem, ha várandós leszek teljes életet tudok majd élni, és nem betegségnek kell megélnem, egy ilyen szép időszakot.

Tehát igazat adok neked, de vannak kivételek...

Nem szép dolog, de ha általában mindent a nő csinál, kiszolgálja apukát egyébként, ha nem terhes, akkor szerintem ez bocsánatos tud lenni (mellesleg az első és utolsó három hónap nagyon nehéz is tud lenni).

De tudod, mi szerintem a nagyon nem szép dolog? Pl. unokatesóméknál, amikor terhes volt az anyuka, az alapból a saját anyukája által elkényeztetett apuka semmit nem segített a terhes feleségének, értsd az unokatesóm gardróbszekrényt szerelt, mert apuka : tudod szívem, én ehhez béna vagyok" felkiálltással kivonta magát, az utolsó hónapban mikor vendégek voltak náluk, csak terpeszkedett, míg a kismama cipelte a székeket, no meg a vendégek, mert nem bírtuk nézni, és még volt pofája kérni egy sört, mikor végre leült volna az unokatesóm. Na, szerencsére elszakadt nála a cérna, és beolvasott a férjének. Szóval, szerintem ez a nem szép dolog.

Nézd, ez egy nagyon nehéz és kényes kérdés....

Csak a saját példámat tudom mondani. A terhességem előtt én is így vélekedtem, mint te. Hallottam mindenféle terhesekről, hogy milyen rosszul vannak már az elején, mikor még semmi nem látszik. Azt gondoltam magamban, hogy miért nem tudja összeszedni magát, és hogy mondhatja kifogásként a terhességet.

Na, én is beálltam a sorba...... Teherbe estem, és már a 3-4 héttől kezdve én olyan de olyan rosszul voltam, hogy majd' meghaltam, viccen kívül. A pokolba kívántam az egész terhességet. Csak feküdni bírtam az elején, annyit hánytam, hogy a számát se tudom, nem bírtam enni, fogytam is az első három hónapban 5 kg-ot. Folyamatosan szédültem, holt fáradt voltam (pedig nem dolgoztam akkor már) a felkelés az ágyból borzalmas volt, és mindig hányással végződött.. egyszóval visszanyalt a fagyi. Ez így ment majdnem a negyedik hónapig. Aztán megszűnt a folyamatos rosszullét és hányás, aztán már meg tudtam volna váltani a világot. Mentem mindenhová, felforgattam a lakást, patyolat rend volt. Meg is lett az eredménye a túlbuzgóságomnak (én "csak" terhes vagyok, nem beteg!!), ugyanis egyszer lett egy balesetem, legurultam 9 lépcsőfokot..... Mert ha hiszed, ha nem, a lábam máshová került :-D már nem úgy ment a mozgás, pedig még nem volt nagyon nagy akkor a hasam.

Csak a szerencsén múlt, hogy nem lett semmi komolyabb bajom sem nekem, sem a babának. Akkor láttam be, hogy álljak le, pihenjek, mert bajunk eshet.

A szülés után úgyse fogok tudni pihenni, így is lett... :-D

Szóval nem szabad megszólni egy várandós asszonyt, lehet veszélyeztetett is (pl. nyitott a méhszája, és ha fél kg-nál többet felemel, akár beindulhat a szülés idő előtt...)

Megértés kell, semmi több.

Tudod kedves utolsó, a terhességek nagy része kvázi gondtalan- a gondtalant a saját esetemben úgy értettem, hogy nem volt egészségügyi okom rá, hogy feküdjek, nem voltam eltiltva semmitől. Az első gyerekkel a 20. hétig hánytam, a másodikkal meg a 18-ig, néha már vért, mert szétmarta a torkom a sav, és mivel nem voltam vészes hányós, nem is tudtak velem mit tenni. Úgyhogy van némi sejtésem arról, hogy milyen, amikor meg se bírsz mozdulni, olyan szarul vagy. Nyilván az más kategória lenne, de a kérdés nem erről szólt.

A kérdező itt azt szerette volna megtudni, idézem: "a terhességet kifogásnak használni nem szép dolog ugye?"

Aki veszélyeztetett terhes, az nyilván nem kifogásnak használja a terhességét. Szó nem volt olyanról, aki valóban nem csinálhat semmit - hiszen az nem kifogás, hanem INDOK. És már megbocsáss, de ha valaki nem veszélyeztetett terhes, és nem képes 3 tányért elrakni a helyére, az nem a jogos, hanem az elkényeztetett kategória.

Kedves tőled, hogy azt kívánod, bár veszélyben lenne a következő babám, hogy megtudd, abban a helyzetben mit nyilatkoznék, tényleg szép, amikor rosszat akarunk másnak.

Annyira sejtettem, hogy jön majd egy megmondóember, aki csak a kötekedés miatt kiforgatja, amit írtam. Vicces ez az oldal nagyon.