A rezsicsökkentés szép dolog. De az a kb 10% mínusz az pontosan honnét lett elvéve vagy miből lett támogatva?

Ez csak a hatósági áras fogyasztókra (főleg a lakosság) vonatkozik, hogy ezt a hiányzó pénzt honnan pótolják, pótolják-e egyáltalán a szolgáltatók az nincs meghatározva.

Gondolom megpróbálják majd az elmaradó nyereséget pótolni, például ráterhelni a szabadpiaci fogyasztókra, ha ez nem megy, akkor leépítések, kisebb nyereség, a beruházások elhalasztása lehet a hatás.

A cégeket kötelezték rá. Az államnak egy fillérjébe sem került. Más pénzéből jótékonykodnak.

Ez olyan mintha előírnám nektek, hogy költöztessetek egy hajléktalant a házatokba, utána meg magamat dicsérném, hogy milyen karitatív vagyok!!!!

Egyébként itt egy kérdésem erről:

"Mi ez a népbutítás az energiaár 10%-os csökkentéséről mikor az egy fillérjébe nem kerül a kormányzatnak? A díjcsökkentést a szolgáltatók "kontójára" fedezik! (többi lent)"

http://www.gyakorikerdesek.hu/politika__magyar-politika__379..

Én úgy tudom a lakosság is kiléphet a szabad piacra, csak mivel a hatósági áras termék olcsóbb, így ezt szinte senki nem teszi.

A területi közműszolgáltatókat a kormány privatizálta a 90-es években, ezek monopol helyzetben vannak, de kötelességük a lakosság ellátása. A monopol helyzet miatt én nem is igazán értem, hogyan működne a szabad piac. Ha a vezeték például a GDF-é, akkor egyértelmű, hogy saját maga akar szolgáltatni rajta és nem adná át ezt a jogot az EON-nak.

Hogy az adott terület energiaszolgáltatója mennyit kérhet az energiáért azt a monopol helyzet miatt a Magyar Energia Hivatal határozza meg, nem kérhet annyit amennyit csak akar.

A vita most azon folyik, hogy az energiaszolgáltatók szerint ez az ár nagyon alacsony, így nem éri meg nekik a szolgáltatás.

Itt valahogy több dolog keveredik.

A vállalati működés - a mostani szempontunkból nézve - a következő. A(z energia)vállalat előállít egy terméket (pl. áramot). Ennek költsége legyen y (ebbe beleértendő a bér, a másutt vásárolt anyag, a hálózat létrehozása, karbantartása, szóval minden). A terméket eladja valakinek (személyeknek, más cégeknek). A bevétele x. Nézzük, ez miből áll össze. Ebből fedezi az y költségét, kifizeti az adókat és járulékokat [x1], ami marad, a nyereség [x2], amit vagy újra befektet, vagy szétosztja (általában is-is). Tehát x=y+x1+x2. Ha most az állam azt mondja olcsóbban kell adnod valakiknek, akkor az x érték z értékkel kisebb lesz. Hogy az egyenlőség továbbra is fennálljon, a vállalat eldönti, a három tagot milyen arányban csökkenti. Ha y-ból veszi el z-t, akkor azt mondjuk, olcsóbbá tette a működését (például jobban megszervezi, kitalál valamit, amitől több áram állítható elő, vagy elbocsát embereket). Ha x2-ből veszi el, akkor vagy kevesebbet forgat vissza, vagy kevesebbet oszt szét. Ha x2<z, akkor azt mondjuk, annyira lecsökkent a nyereség, hogy veszteséges lett a cég. Ekkor vagy y-t csökkenti, vagy előbb utóbb tönkremegy.

Tehát a rezsicsökkentés a cégnek bevételcsökkenés, amit elbocsátással, jobb munkával, vagy kisebb nyereséggel kompenzál, az rajta múlik. Ezekhez a dolgokhoz másnak semmi köze, nem közpénz, hanem cégpénz.

Másik kérdés, hogy megteheti-e ezt az állam. Itt is több szempont van. Elvi dolog, hogy megteheti bizonyos feltételek esetén. Ugyanis az állam legfőbb feladata a gazdaság jó működésének a felügyelete. Akkor avatkozhat így be, ha a működés hatékonysága romlik. Ha például indokolatlanul túl drágán termel a cég, akkor adókkal törvényekkel arra ösztökéli, hogy termeljen olcsóbban. Ha mégse teszi, tönkre fog menni, mert az adó, vagy büntetés nagy lesz. Ha például túl nagy a nyeresége, és ez azért van, mert a vevőknek túl drágán adja el a terméket, akkor is be lehet avatkozni - a kormány szerint most pont erről az esetről van szó. Az energiacégeknek túl nagy a hasznuk, a vevők (mi) nyomorognak emiatt. Legyen kisebb az energia ára, ezzel a közteherviselés kicsit kiegyenlítettebb.

Persze annak megítélése, hogy valóban fennállnak-e a beavatkozás feltételei, nagyon bonyolult számítások eredménye, sok adat összevetése deríti ki a tényleges helyzetet. Ha nincsenek számítások, ha ezáltal a cég működése veszélyeztetve lesz, ha nem arányos, akkor az állam indokolatlanul avatkozott be, tehát nem elősegítette a gazdaság működését, hanem rontotta. Viszont nyilván mindenki a maga gondolatát hangoztatja, annak eldöntése, hogy ki mond igazat, csak ugyanilyen számításokkal lehetséges. Ha ezt nem végzik el, akkor nem lehet kideríteni semmit.