Feltűnt nektek, hogy végig rettegünk?

mert túl negatív és parás a mai világ.

egyébként meg ennyivel akkor élete végéig aggódhatnál érte...

Én pont így voltam, meg is lett a vesztem, ugyanis pánikbeteg lettem. Egyfolytában attól rettegtem, hogy nekem vagy a fiamnak valami baja lesz.

Nekem inkább a túl kevés és konkrét információ hiánya okozta. Ugyanis egy csomó olyan dolog miatt paráztam, ami amúgy tök természetes a terhesség alatt (pl. székrekedés-erős görcsökkel tarkítva), csak nem világosított fel róla senki. Első terhesség, mit tudnék róla? Azt gondoltam, majd a védőnő elmondja ezeket. Dehogy mondta! Nálunk a terhesgondozáson azt beszéltük, hogy ki-kivel-mit-hogyan, mint ahogyan falun szokás.:(

Nekem is 4 babám van én is csak a vizsgálatok előtt közben stresszelem magam most a 4.nél már oly annyira hogy majdnem rosszul tudok lenni előtte:) Talán mert nem akarom elhinni hogy négyszer legyen ekkora mákom hogy egészséges terhesség sima szülés stb.:)

De ez már csak így van, aztán meg azért "rettegünk" ha betegek vagy ha egyedül mennek ide oda egész nap már (ovi suli stb.) persze ez a rettegés idézőjeles inkább állandó aggódás:)

Régebbi időkre visszatérve épp most olvastam egy cikket ahol a megszaporodó császármetszés volt az eredeti téma, és a nőgyógyász akit megkérdeztek mondta épp hogy manapság egy max. 2 gyereket vállalnak a szülők, viszonylag későn így a gyerek "hasznossága" csúnyán mondva megnőtt tehát míg régebben úgy voltak vele hogy jön a gyerek, ha megmarad jó ha meghal vmi betegségben akkor meg jön a következő, addig ez ma már nagyon nem így van.

Mindenki lehető legegészségesebb gyereket szeretné ezért is éljük meg hatalmas sorscsapásként, bármilyen eltérése is van a babának (akár méhen belül akár szülés közben szenved el vmi sérülést elváltozást).

1 azaz egyszer féltem, mikor down szűrésnél az uh-n a doki beparáztatott, hogy határértéken van a tarkóredő. Ja meg amikor kimászott a gyerek a kiságyból, és csattant a padlón.

Túl sokat olvasunk, túl sok rémtörténetet hallunk, és túl sok mindent látunk a tv-ben. Azért lehet félni, mert tudjuk, hogy mik következhetnek be. Ha nem tudnánk, nem lenne min parázni.