Anyosom ide akar jönni 2 hétre mikor megszületett a baba. De én nem akarom, mit tegyek?

szia!

A segítség nagyon jól jön, főleg első babánál, DE nem 2 hétig!!!! Nálunk anyós jött az első napokban . Nagyon le voltam gyengülve, tényleg csak etettem a babát meg pihentem. Ő fözött, takarított. De minden nap hazament, nem aludt ott és nem kezdte el szervezni az életemet. Ez így volt egy darabig, aztán már csak "beugrott" meg segített néha-néha.

Tehát sztem óvatosan, de mondd el neki, hogy nagyon kedves, de Te úgy képzeled ezt a dolgot, hogy amikor megszületik a pici, inkább 1-2 dolgot mutasson , beszéljen arról, hogy mikor mi a teendő, de TE csináld. És nehogy ott aludjon!!! a segítség hangsúlyozom kincset ér , egy-egy meleg étel tekintetében is, de nem kell átesni a ló túlsó oldalára!!

2 hét az rengeteg sok. Hozzánk jönnek a nagymamák majd 2-3 napra, egymás után. Édesanyám jön előbb, ha Ő elment akkor jön anyósom. Nem tudom mennyi időd van még, de próbáld figyelmen kívül hagyni amit anyós akar- Te egész egyszerűen közöld vele: 2-3 napra szeretettel várunk- de utána össze kell szoknunk a mi kis apróságunkkal. Ezt pedig úgy megy legegyszerűbben, ha az elejétől hármasban próbáljuk megoldani az életünket. Pont téma lezárva.

Állj a sarkadra, különben nagyon nehéz lesz. Drukkolok hogy sikerüljön!

Minden szülés más. Én speciel az első után nagyon kivoltam (majdnem vérátömlesztést is kaptam, annyira vérszegény lettem), hónapokba telt, mire visszatért az erőm, de valahogy így is megoldottam, bár nekem az első hetekben ott volt a férjem, hogy segítsen. A második szülés után viszont semmi bajom nem volt, még csak fáradt sem voltam.

Ezt csak azért írtam le, hogy szerintem most rögtön ne utasítsd el teljesen (ha nem lenne más segítséged persze). Inkább mondd neki, hogy majd szülés után meglátod, hogy hogy érzed magad, és majd annak függvényében segítsen. Így akár, ha jól vagy, akár azt is mondhatod, hogy ne jöjjön, és nem lesz sértődés sem.

Először a férjeddel beszéld meg ezt. Neki kell az édesanyjával megbeszélni. Nekem az a véleményem, hogy OK jöjjön, de a házimunkában segítsen. Neked a feladatod a baba ellátása, ezért ezalatt a két hét alatt bele is jössz. Nagy segítség, ha valaki főz, takarít, mos, bevásárol. Ezt kell megbeszélni, hogy jöjjön, de a házimunkát végezze, semmi mást.

Egyébként anyósom nekem még fel sem ajánlotta, hogy eljön segíteni! Lehet, hogy én jobban jártam!

Hát én max anyukámat tudnám elképzelni, de őt sem két hétre.. Meg úgy, hogy ott van, és mondjuk főz, meg segít takarítani, de nem a gyerekemet gondozza. Igazad van, hogy jobb lerázni, vagy valahogy megértetni vele, hogy ha segíteni akar, akkor a háztartásban segítsen, ne a gyerekedet vegye át.

Mondd meg neki, hogy nagyon köszönitek az ajánlatot, de meggondoltátok és úgy érzitek meg tudtok vele birkózni, ha meg nem és igénylitek a segítséget még mindig jöhet. Tudjátok, hogy segíteni, meg kímélni akar titeket, de ez kicsit rosszul esik, hogy meg se próbálhattok egyedül boldogulni, mert úgy áll hozzá, nem fog menni. Elvégre ez normális dolog más is meg tudja oldani, miért épp nektek ne menne.

Ha nem tudsz vele így beszélni, mondd el ezt a férjednek, vagy simán azt, hogy nem akarom, hogy anyád ideköltözzön mondj már neki valamit és kész. Én így szoktam mikor kényes a téma, a férjem meg általában velem ért egyet és lerendezi anyukával, ráadásul nem is úgy, hogy Andi mondta. Persze a férjed bevetéséhez kell, hogy ő is inkább arra húzzon, hogy ne jöjjön a mama. ;)

Tökéletesen megértelek és együtt érzek veled.

Nálunk úgy volt, hogy amikor hármasban (anyu, anyósom meg én) megbeszéltük a részleteket, hogy mikor ki jöjjön segíteni, és mit csináljon, előre megmondtam mindenkinek, hogy a baba az én gyerekem, vele ÉN fogok foglalkozni. Nagyon szívesen veszem a segítségüket, de nem a baba körül, hanem a főzésben, mosásban, stb. Szóval jó tanácsokat elfogadtam, néha hülyének tettettem magam, és kérdeztem mindkettőjüktől olyan dolgokat is, amikkel tökéletesen tisztában voltam, de csak azért, hogy ettől fontosabbnak érezzék magukat. A gyereket meg én és a férjem láttuk el, hiszen elsősorban nekünk kellett összecsiszolódni, mert mi hárman voltunk az új család, ebbe az első időben senkinek nincs helye rajtunk kívül.

Az első héten anyu jött, a másodikon anyósom (mindketten kajával), utána 4 hétig megint anyu. Pár óra hosszát (2-3) töltöttek ott egy nap, de nekem sokszor ez is teher volt. Anyósom még a bugyijaimat is kivasalta, csak hogy tovább maradhasson... :&

Határozottan közölnöd kell vele, ha legközelebb szóba hozza, hogy köszönöd szépen a segítséget, várjátok szeretettel délutánonként 2-4éig, vagy mit tudom én. Így azt is burkoltan közlöd vele, hogy nehogy már ott aludjon!!! Hidd el, az tényleg nem tenne jót senkinek...

Nagyon kíváncsi vagyok, hogy sikerül. Ne feledd: csak határozottan, ez már hármótok élete lesz, ahol ti hozzátok a szabályokat, nem más parancsolgat és dönt helyettetek!!! Már nem vagytok gyerekek.

Sok sikert kívánok!