Kismamik! Ti is sok "okos", negatív tapasztalatot kaptok, mikor meglátják, hogy babát vársz? Hogyan reagálod le?

Az ikres anyukának:

Sajnos a a 12. hétig tényleg bármi lehet: Elmehet mindkét baba, felszívódhat az egyik, de akár meg is maradhat mindkettő. Vagy felfedeznek egy harmadik embriót, aki eddig rejtve volt. Jó, ez tényleg ritka, de megtörténhet. Nem mondott butaságot, nem kell leoltani szerintem.

Egyébként ezzel a hozzáállással csak azt éritek el, h senki fel se fogja emelni a telefont a szülés után, h hogy hogy vagytok. Nagyon rosszul fog esni, ha mindenki elmaradozik, mert azt vették észre, tőletek már semmit az égadta világon nem lehet kérdezni, mert mindenen megsértődtök. Nem azt mondom, van néhány sértő beszólás, de ezeknek a többsége nem is szándékos. Egyébként lehet, h már én is sértettem meg kismamát azzal a kérdésemmel, h "na és jó baba?" CSak mert egy fórumon egy kismama ezt sérelmezte, h hogy mernek ilyet kérdezni az emberek, természetesen az ő babájuk nekik a világon a legjobb. De hát ezt senki nem is kérdőjelezte meg. Vagy egy másik kismama, aki kikérte magának, h ő nem terhes, hanem várandós. Á, mindegy, tényleg az a legjobb, ha találkozom egy ismerőssel és látom, h terhes, egyszerűen nem veszek tudomást az állapotáról és nem mondok/kérdezek vele kapcsolatban semmit.

kedves 11-es. ikrektől függetlenül is megkaptam ezt a 12 hetes szöveget, és végig lehet BÁRMI egyébként;)

amúgy gondolom te még nem voltál állapotos?:)

Ikres anyuka!

Elhiszem, hogy rosszul esik, de inkább szkeptikusan állj a dolgokhoz, ne éld bele nagyon magad, tapasztalat. Én 1 éve, pont ilyenkor lettem terhes ikrekkel, és mivel egypetéjűek voltak, nálunk végig fenn állt az ikertranszfúzió veszélye, mert vékony volt az elválasztó burok, de nekem ezt a dokik mondták, hogy a terhesség bármely szakaszában kialakulhat, ezért végig 2 hetente jártam UH-ra... DE Hála Istennek minden rendben lett, most 4 hónaposak.

Kívánok minden jót!

Végigolvastam a válaszokat és megdöbbentő. Én nem tapasztaltam ilyet első gyerekváráskor, szinte mindenki kedves volt és legtöbbjének kedves szavai is voltak. A (társas)házban megnyugtattak, hogy őket nem zavarja majd a gyereksírás, örülnek, ha végre van a házban gyerek, ez az élet rendje. Az alvásról igazuk volt, megboldogult lánykoromban rengeteget aludtam, most szinte semmit.

Most, hogy jön a második - igen, igaza van mindenkinek, mert iszonyú kemény lesz az első év - a "nagyfiam" 6 hónapos, a pocaklakó 4 hónapos, nem lesz egy év a kettő között, elvileg van segítségem, de gyakorlatilag nincs, a nagyszülők közel vannak, de jóformán telefonon kérdezik meg hogy vagyunk.

Viszont mindenki a jó oldalát látja a közeli korkülönbségnek, hogy - milyen jó lesz, együtt nőnek fel!

ÓÓ, nekem is sok a kedves ismerős, nem mondom, hogy mindenki ilyen. :)

Csak, hogy mindenki tudja értelmezni az első válaszomat:

Mi terveztük a férjemmel a babát, azért most, mert most érezzük magunkat minden szempontból elég erősnek, hogy a lehetséges/felmerülő problémákkal negatívumokkal megbirkózzunk. Tehát nem gondoljuk, hogy csakis csupa csillámpor és szivárvány lesz a terhesség, baba, gyerek, kamasz, stb. De ettől függetlenül továbbra sem értem, hogy miért nagyrészt negatív dolgokat lehet felhozni a téma kapcsán.

Talán az is túlzás egy kicsit, hogy pl 12. hétig véletlenül se örüljünk a terhességnek, hiszen bármikor elhalhat. Én az ilyen jellegű rémisztgetésekről írtam. Mindenki tisztában van azzal, hogy bármi történhet, bármikor, és nem tudomást nem veszünk róla, hanem nem ezzel a gondolattal szeretnénk nap, mint nap szembesülni.

Így aztán, amikor sok ismerős kéretlenül is ontja magából, hogy mennyi rossz dolog történhet, sőt fog történni, mert neki is úgy volt, az bizony rettenetesen rossz érzés.