Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Terhesség » Nagyon rossz anya vagyok?

Nagyon rossz anya vagyok?

Figyelt kérdés

Van 2 kisfiam, most várom a 3. babát.

Igazából fiúk közt nőttem fel, bátyáim vannak, rokon gyerekek is fiúk voltak, nem is nagyon tudtam lányokkal barátkozni soha, talán 30 év alatt jó ha 4-5 barátnőm volt.

Férjem családjában is rendre fiúk születnek.Kiderült, hogy kislányom lesz és nagyon félek tőle.(Nem az, hogy nem örülök neki, teljesen másról van szó).

Egyszerűen fogalmam sincs mi lesz, elképzelni nem tudom a babázást, a rózsaszín cuccokat, a Hello Kitty-től meg a póniktól pedig egyenesen a hideg ráz ki.

Néha vigyázok barátnőm lányára, egyidős a nagyfiammal, de teljesen zavarban vagyok olyankor, úgy érzem képtelen vagyok vele kommunikálni, játszani "lányos" dolgokat.

Félek, hogy akaratlanul is túl fiúsan nevelném a kicsit, én is elég fiús lettem mondjuk a tesóim mellett.Nem tudom, de közben lelkiismeretfurdalásom is van miatta, hisz nagyon várom őt, mégis szabályosan rettegek.


2013. ápr. 10. 11:22
1 2
 1/11 anonim ***** válasza:
33%

Nekem lányom van, de nem öltöztetem habos babos, mesefigurás (Hello Kittyvel hasonlóan vagyok mint te! :D)


Nyugi! Jó anyukája leszel a kislánynak is!

Az én lányom is fiúsabb, én is sportosabb anyuka vagyok, a lányom is olyan!

2013. ápr. 10. 11:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/11 anonim ***** válasza:

Szerintem nem kell. Én hasonlóan éreztem maga, mikor kiderült, hogy lány lesz, mert én is ugyan így fiúk között nőttem fel, nem kifejezetten "hello kittys csaj" vagyok. :D

De szerintem simán lehet rózsaszínű, habosbabos dolgok nélkül is felnevelni egy kiscsajt és semmi baj nincs azzal, ha esetleg kicsit fiúsabb lesz. (mellesleg szerintem két fiú tesóval amúgy is az lesz :) )

Nekem soha nem volt babám - azaz volt, de soha nem csináltam velük semmit. Helyette imádtam az állatokat, a plüss állatokat, imádtam kint bújócskázni a kertben a srácokkal...ez olyan rossz? :) Szerintem nem. Nem fogsz neki rózsaszín hello kittyt venni, de én pl. minnie egérre azt mondtam, hogy tök vagány és már vettem egy csomó minnie egeres rucit neki. :)

Szerintem ne izgulj ezen. :) Köpködni úgysem tanítanád meg, ha fiú, ha lány. Az meg csak előny, ha nem egy elkényeztetett kisp*csa lesz! ;)

Ne rettegj, nincs miért! :) Pont azért jön ő lányként, hogy megtanuld ezt is! :)

2013. ápr. 10. 11:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/11 A kérdező kommentje:
Igazatok van, de félek tőle, hogy majd pl az oviban vagy nem tud lányokkal barátkozni vagy átveszi tőlük a hercegnőmániát és társait és ha nyávog majd érte, hogy neki hercegnős cucc kell meg hello kitty, meg a farsangon is csak hercegnőnek akar majd öltözni...jézusom, már most égnek áll a hajam tőle.Félek, hogy rosszul nevelném.Ha nemet mondok ezekre akkor rossz anya vagyok, mert nem nekem kell eldönteni mit szeressen, de egyszerűen tényleg frászt kapok az ilyesmitől.Remélem anyja lánya lesz, én inkább sportos vagyok, bár elég későn kezdtem nőiesedni, 25 éves korom után húztam először magamtól szoknyát meg magassarkút, stb...azért ez a véglet se jó mert attól, ha egy nő sportos és vagány mégiscsak nő.Ha magam sem tudom (vagy tudtam sokáig) megtalálni a középutat, félek hogy tudnám a lányomnak megtanítani:(
2013. ápr. 10. 11:38
 4/11 anonim ***** válasza:

Szerintem ezek jönnek maguktól. :) Ne aggódj ennyire, tényleg.

Ha neki hello kitty kell, meg fogod venni, mert ő ennek örül. És ez a legfontosabb, nem?

Most még nem tudsz vele mit kezdeni, mert nem voltál ilyen helyzetben. De ha ott leszel, hogy barbie babát kell válogatni, mert neki az tetszik, szerintem zokszó nélkül meg fogod tenni és nem fogod azt mondani, hogy ááá, ez baromság.

Ha nem ezt a mintát látja tőled, szerintem kevés az esélye, hogy ő ezekbe beleszerelmesedjen csak az ovi miatt.

A nőiesség kérdése meg nem ezen múlik. Azon sem, hogy 25 évesen húztál szoknyát. :) Attól még megtaláltad a boldogságod, lett családod, NŐ vagy! ÉS az lennél nadrágban is. :) Ő is az lesz, hidd csak el. :)

2013. ápr. 10. 11:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/11 anonim ***** válasza:

Érdekes. :)

Én is fiúkkal nőttem fel, soha nem babáztam inkább apám forrasztópákájával játszottam a garázsba.

Mindig különc voltam. Barátnőm egész életembe egy volt.

De mikor megtudtam, hogy lányom lesz repdestem az örömtől és teletömtem a szekrényt rózsaszín fodros ruhácskákkal... :)


Lehet, hogy csak egy kicsit megijedtél, hogy lány lesz.

És igazából nincs is baj azzal, hogy nem akarsz belőle királylányt csinálni. Majd úgyis kialakul az egyénisége és úgyis csak azt fogja majd felvenni amit ő akar. :)

2013. ápr. 10. 13:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/11 anonim ***** válasza:

Az miért lenne gond,ha kicsit fiúsabban neveled? Ha nem te neveled így, akkor a testvérei változtatják ilyenné.


Nálunk a családban 3 fiú és egy kislány van. Hát, elég hisztérika lett mindezek ellenére a kislány :D Szóval nem ezen múlik :)

2013. ápr. 10. 13:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/11 A kérdező kommentje:

Na jó, több összetevője is van a dolognak.

Én úgy érzem eléggé "félresikerültem", mindig azt hallottam, hogy "Ne akard utánozni a fiúkat, neked úgyse sikerül, te CSAK egy lány vagy, ők fiúk...stb)

Ez odáig fajult, hogy állandóan bizonyítani akartam, a tesóimhoz akartam felnőni és mindig bizonyítani akartam, hogy nem egy gyenge csaj vagyok, igenis fel tudom venni a férfiakkal a versenyt.Sajnos ez a mai napig tart, nem kis erőfeszítésembe telik és bár a nőies oldalam is kialakult elég rendesen, mégis állandóan versengek a férfiakkal, fiús sportok (testépítő-edző vagyok és K1, thai box, MMA és társai amikben versenyzek), totál a halálom ha azt látom pl edzésen vagy ha olyan helyre megyek, ahol nem ismernek, hogy úgy állnak hozzám az elején a srácok, hogy "csak egy lány".Persze többször bizonyítottam már, hogy megállom a helyem a férfiak közt is viszont ez egy örök harc és bizonyítási vágy nekem.A világ felé és magam felé is.Élvezem is, de sok fölös frusztrációt okoz.

Nem akarom, hogy akarva-akaratlanul így neveljem, mégis arra vágyok, hogy ő is ilyen legyen.Viszont azt is tudom, h nem teszek neki jót, ha ráéerőltetem az akaratom, mégis a gondolat is borzaszt, hogy a lányom egy hisztis plázacica lesz (persze elméletben a szélsőséges helyzetek jutnak eszembe, ezért is fogalmaztam így) vagy, hogy túl gyenge kiszolgáltatott lány lenne.Nagyon félek, hogy ha ilyenné válna rosszul reagálnám le.Tehát összegezve erőltetni sem akarok neki semmit, de rettegek tőle, hogy az a "tipikus lány" lesz és hogy fogom fogadni.Ettől érzem magam előre rossz anyának.Pedig tényleg nagyon várom őt.Nehéz ezt még magamnak is beismerni, főleg ide kiírni, biztos kapom majd az ívet érte, de az érzéseimről nem tehetek, a félelem pedig bennem van erősen:(

2013. ápr. 10. 13:35
 8/11 anonim ***** válasza:

Én is ilyen vagyok, mint te, csak nálam más miatt alakult ki ez a bizonyítási vágy. Tényleg eszméletlen stresszel jár, leírhatatlan, nekem 15 éve nincs egyetlen nyugodt percem sem, a gyomorideg annyira megszokott, hogy fel sem tűnik, csak ha éppen valami folytán 10 másodpercre nincs.

Viszont ha ez nem lenne, akkor kb. sehol nem lennék. Így mindig mindenhol elöl akarok lenni, tiszteletet parancsolni, túlteljesíteni azt is, amit már lehetetlen.

Szóval nem csak emiatt lehet ilyen egy lány.


A hisztis p*csákkal pedig alapból baj van, szóval az az elcseszett nevelés. Nálad ez nem fog előfordulni :)

2013. ápr. 10. 13:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/11 anonim ***** válasza:
Énis így éreztem amikor megtudtam,hogy kisfiam lesz,mert nem nagyon tudtam elképzelni,hogy mit fogok kezdeni egy fiúval!Lányom akkor már 4 éves volt!De a terhesség vége felé megváltozott a gondolkodásom!Már 2 éves és nagyon imádom!Amikor megszületett akkor meg már nem is gondolkoztam ilyeneken!
2013. ápr. 10. 14:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/11 anonim ***** válasza:
Nálunk is mindenki fiu. Ugy voltam vele, hogy az elso gyerekem csak is fiú lehet. Persze kislány lett :) Most 2 éves, de el nem tudom képzeli, hogy ha fiu lenne. Teljesen ellenkeztem a rózsaszínu dolgokkal az elején, de megszoktam. Majd alakul magától, ne aggódj. Most 12 hetes terhes vagyok. Na most vagyok abban a helyzetben, hogy el nem tudnám képzelni, hogy kisfiunk szulessen. Pedig a férjem szerint az lesz :) Majd elválik!
2013. ápr. 10. 15:41
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!