Vannak itt olyan lányok akik tiniként teherbe esetek?

Én megtartanám a helyedbe,ha a szüleid meleted állnak. ritka az a szülő,aki tiniterheséget elfogadja és lánya

mellet áll

Gondold át mit szeretnél az életben elérni, átélni, megtapasztalni. GYerek mellett nem mondom, hogy lehetetlen, de az biztos, hogy nagyon nehéz, főleg ha nincs segítséged. Tanulásban nem gátol meg 100%-ig egy gyerek, tehát ez teljesíthető, viszont a bulizás, szórakozás, ismerkedés, utazás a haverokkal, az igencsak felejtős...hát ezekről le kell mondanod, ha nem is teljesen, de korlátok közé leszel szorítva (ha van is segítséged) azt azért nem csinálhatod meg, hogy lelépsz hetekre! Nem írtál a kedves apukáról, de jó ha bekalkulálod azt a lehetőséget is, hogy nem marad veletek, vagy a lelkesedése hamar elillan, így ő éli tovább az életét, míg te neveled a picit, és bizony a következő párkapcsolatnál okozhat gondot, hogy van már gyereked (sajnos van olyan ffi ismerősöm aki azt mondta soha nem nevelné más gyerekét, így nem is bonyolódik bele gyermekes anyákkal komoly kapcsolatba).

Egészségügyi része: az abortusz ritkán járhat olyan előre nem látható szövődménnyel ami miatt esetleg később amikor már szeretnél nem lehet babád vagy csak nehezen. A terhesség is megterhelő a szervezetnek, főleg ilyen fiatalon. Bizonyos etnikumnál már a 16 éves lány felnőtt biológiailag, a fehér börű magyar lakosságnál ez inkább 18 év után mondható.

Tapasztalat:

16-17 éves ismerős lányokról beszélek(persze ez 13 éve volt). Többen elvetették a babát. Ma élik az életüket, kb amit elterveztek meg volt nekik (tanulás, anyagiak, terén). Buliztak rengeteget vagy még most is aktívan nyomják. Van akinek családja is van. Nem érzem, hogy ez akkora törés lenne számukra. Ja, gondolnak rá néha, de nem azt látom, hogy lelki nyomorékok. Egy lány megtartotta, kislánya született. Végig kínlódta a sulit, szakmát szerzett, pedig közgazdász szeretett volna lenni. Imádja a lányát, jó barátnők, ő 30 éves a gyereke 14 lesz. Apuka 3 éve nem látta a lányát, tavaly felhívta a szülinapján, ha dolgozik akkor utalja a gyerektartást. A baráti körből kiesett, ahogy a bulikból is. Voltak futó kalandjai, de tartós kapcsolata azóta sem. Amikor utoljára beszéltem vele, azt mondta nem bánta meg, hogy így döntött, bár sajnálja, hogy kimaradtak a felhőtlen fiatal évek, azt mondta ő újra így döntene, mert akkor annyira szerette volna megtartani, hogy hiába is győzködték volna, viszont a lányát inkább lebeszélné a babáról...Nincs olyan ismerősöm aki örökbe adta(-sajnos).

Senkit nem cikiztek a terhessége miatt, viszont a szülők mindannyian kiadtak, csak a megbékélés időszaka volt változó hosszúságú.

Neked kell döntened, de mint a felvázolt történetekből is látszik, és valaki előttem már olyan nagy igazságot írt le: bárhogy is fogsz dönteni az lesz a jó döntés, el fogod fogadni, mert mindegyik visszafordíthatatlan, tehát más választásod akkor már nem lesz, ezért gondold át jól minden szempontból! Kívánom, hogy mindenki pozitívan álljon a döntésedhez, elfogadják és támogassanak!

Akkor meg tartsd meg a kicsit!Örülök hogy otthon ezt egész jól vették neked!

Attól meg ne félj hogy semmit nem tudsz a terhességről,én sem úgy kezdtem hogy a fejembe volt minden.Ezért van az orvos és a védőnő,ők segítenek majd neked!Én már nagyon jól belerázódtam